A 40 éves Abdul Rahman Harount augusztusban vették őrizetbe a délkelet-angliai Kent megyében, amikor 50 kilométeres gyaloglás után, alig egy kilométernyire az alagút nagy-britanniai végétől az érzékelők jelzése alapján felfedezték és elfogták.
Az átkelés életveszélyes vállalkozás volt, mivel az alagútban 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek a Londont franciaországi és belgiumi célállomásokkal összekötő Eurostar szuperexpresszek, illetve a két part között közlekedő járműszállító vonatok.
Harount elfogása óta őrizetben tartották, és vádat is emeltek ellene a vasúti közlekedés akadályozása címén. A vág alapján akár két év szabadságvesztésre is ítélhették volna. A büntetőper hétfőn kezdődött Canterbury városának koronabírságán, ám az első tárgyalási napon derült csak ki, hogy a brit bevándorlási hatóságok még december 24-én hivatalosan jóváhagyták Haroun menedékkérelmét. Az eljáró bíró ezután elrendelte Haroun feltételes szabadlábra helyezését, az ügyész pedig két hét gondolkodási időt kért, de jelezte, hogy a fejlemény nyomán valószínűleg ejtik a vádat.
A Csatorna-alagutat üzemeltető cég, az Eurotunnel hétfőn hivatalos közleményben adott hangot nemtetszésének a brit hatóságok döntése miatt. A vállalat szerint a menedékjog megadása másokat is arra ösztönözhet, hogy megpróbáljanak illegálisan, rendkívül veszélyes módszereket választva átjutni Nagy-Britanniába. A közlemény szerint Haroun - amellett, hogy annak idején komoly fennakadást okozott az alagút forgalmában - a saját és mások életét is kockára tette, amikor gyalogosan útnak indult a rendkívül forgalmas Csatorna-alagútban.
Az alagút franciaországi bejáratánál, Calais közelében összegyűlt több ezer migráns az elmúlt hónapokban rendszeresen megpróbált átjutni Nagy-Britanniába. A legtöbben kamionokra kapaszkodtak fel, vagy megpróbáltak közvetlenül az alagútba bejutni. A gyalogos átkelés azonban eddig egyedül a most brit menedékjogban részesített szudáni menekültnek sikerült. Az Eurotunnel azóta biztonsági kerítéssávokat épített ki a migránsok calais-i tábora és a Csatorna-alagút franciaországi bejárata között. A brit kormány 7 millió fonttal (több mint 3 milliárd forinttal) járult hozzá a két kilométeres kerítésrendszer felépítéséhez.