Bárándy Péter, a hatodrendű vádlott, Mátay-Horváth Éva ügyvédje kijelentette: a vádirat azt sugallja, mintha a politikusok közszereplése minden esetben és kizárólag személyes célokat, érdekeket szolgálna. Hangsúlyozta, ahogyan nem tehető egyenlőségjel az ügy, amelyben egy politikus eljár és az érintett egyén személyes meggyőződése, álláspontja között, úgy Hagyó Miklósnak és segítőinek a BKV-hoz kapcsolódó tevékenysége sem eleve büntetendő. Az ügyészség pedig az eljárás során nem bizonyította, hogy a per vádlottjainak bármelyike elkövette volna a terhére rótt bűncselekményeket.
Védence szerepére rátérve kifejtette: a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metró volt sajtóreferensét részben olyan PR-szerződésekkel - gyermeknapi, sulikezdési és karácsonyi rendezvények, valamint egy kismamabérletről szóló promóciós film készítése - kapcsolatban vádolják, melyek mindegyike teljesült, ellenük a megrendelő nem emelt kifogást és egyik sem volt szükségtelen. A BKV reklámozását nem egy tömegközlekedési vállalatok közötti - ez esetben nem létező - verseny indokolta, hanem hogy Budapesten minél több ember válassza a tömegközlekedést - fogalmazott. "A BKV kisebb veszteséget termel, ha több bevétele van, ezért nem helytálló az a vádirati indoklás, hogy egy veszteséges cégnél indokolatlan PR-célra pénzt áldozni" - tette hozzá. Jelezte: bár szót ejt róla, nem von le következtetést az ügyészség abból a szakértői véleményből, mely szerint a szerződésben foglalt megbízások árai lehettek volna 20-25 százalékkal kedvezőbbek, de alapvetően beleférnek az akkoriban elfogadott díjtartományba.
Védence fiktív foglalkoztatásáról szólva emlékeztetett: a vád szerint a BKV munkatársaként megbízási szerződéssel a főpolgármesteri hivatalnak dolgozott, és akkortól a közlekedési vállalatnál, bár jogviszonyát fenntartotta, nem végzett tényleges munkát. A munkaügyi bíróság azonban megállapította, hogy ellátta BKV-s feladatait, megbízási szerződése ezzel összeegyeztethető volt - mondta.
Sztrókay Zsolt, a kilencedrendű vádlott, Zelenák Tibor védője kijelentette: védencével méltánytalanul és indokolatlanul szigorúan jártak el, szerinte rekordmennyiségű vádirat-módosítás történt az ügyében. Bár máig politikai töltetű az ügy és fokozott sajtóvisszhang kíséri, kizárólag jogi szempontból kell megítélni - emelte ki. A kommunikációs, majd közönségkapcsolati főosztályvezetőként dolgozó vádlott nem hozott és hozhatott önálló döntéseket, munkáját kizárólag felsővezetői utasításra végezte, ezért nem lehet vagyonkezelői jogosultsággal rendelkezőnek tekinteni - mondta. Az ügyvéd megjegyezte: az ügyészségi állásponttal szemben a BKV-nél szükség volt külső szerződésekre. "Ma is vannak ilyenek és minden olyan jelenség", ami a cég működését akkoriban jellemezte, ezért érthetetlen, hogy miért csak egy kiragadott időszakot vizsgálnak - tette hozzá. Szólt arról is: "érthetetlen és észszerűen nem magyarázható", hogy a hasonló munkakörben dolgozó munkatársak közül az egyik ellen vádat emelnek, a másikat pedig meg sem gyanúsítják. Zárszavában megjegyezte: a per anyagából számos okirati bizonyíték hiányzik, az ügyészség állításai pedig tévesek és időnként saját logikájuknak is ellentmondanak.
Finta Eszter, a tizedrendű vádlott, Vitéz Ágnes ügyvédje ugyancsak azt mondta, hogy a vád súlyosan hiányos: nem nevezi meg azokat a konkrét kötelezettségeket, amelyeket ügyfele a BKV marketing főosztályának vezetőjeként megszegett, valamint nélkülözi a cselekmény és az elkövetői magatartás konkrét részletezését is. Jelezte: a Combino villamosok bevezetésével kapcsolatos PR-kampány szerződését ügyfele szignálta ugyan, de a megkötéséről nem ő döntött, hanem az akkori vezérigazgató, Aba Botond adott utasítást a szerződésre és külső cég bevonására. Nem követhetett el tehát kötelezettségszegést és nem volt vagyonkezelő szerepkörben - jelentette ki.
A védő szerint elismert szakemberek nyilatkozatait hagyta figyelmen kívül az ügyészség, a mentő körülményeket nem vette figyelembe, ezért az eljárás koncepciós jellegű. Aláhúzta: védence az eljárásban mindvégig együttműködő volt és következetesen fenntartotta nyomozati vallomását. Az ügyvéd alapjogsértőnek és tisztességtelen eljáráshoz vezetőnek nevezte a bliccelés elleni szerződés ügyében született vádmódosítást, és közölte: "puszta fikció alapján közvetetten bűncselekmény elkövetésével vádolja az ügyész a védelem számára kedvezően nyilatkozó tanúkat". Ezzel szemben a vádiratban szereplő kampányok mindegyike olyan észszerű célokat szolgált, mint hogy "ne legyen ciki BKV-zni vagy ne rongálják a járműveket" - mondta a védő, aki szerint a vádhatóság helytelenül vont le egyoldalú következtetéseket és nem teljesítette bizonyítási kötelezettségét.
A tárgyaláson mindhárom vádlott védője ügyfele teljes körű felmentését kérte a bíróságtól. A per december 21-én, Horváth Iván heted-, és Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott ügyvédjének védőbeszédével folytatódik.
Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
