A korrupcióellenes világnapot minden év december 9-én rendezik az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének 2005. decemberi hatályba lépése óta. A világszervezet úgy fogalmazott „a korrupció súlyos gondot és fenyegetést jelent a társadalmak stabilitására és biztonságára, aláássa a demokrácia intézményeit és a demokratikus értékeket, az erkölcsi értékeket és az igazságosságot, továbbá veszélyezteti a fenntartható fejlődést és a jogállamiságot”.
Magyarországon a közbeszerzéseknél döbbenetes mértékű a korrupció gyanús esetek aránya
A Transparency International egy nem nemrég bemutatott tanulmánya arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a közbeszerzéseknél óvatos becslések szerint is 90 százalékos a korrupció gyanús esetek aránya. Luis Arreaga, az Egyesült Államok Külügyminisztériuma Nemzetközi Kábítószerügyi és Rendvédelmi Hivatalának első államtitkára, volt izlandi nagykövet erre a jelentésre is reagálva megjegyezte, a korrupció jelentősen csökkenti azt a pozitív hatást, amit ezek az uniós forrásból megvalósuló befektetések a gazdaságra és a társadalomra gyakorolhatnának. A hivatali korrupcióról szóló számos híradás ellenére Magyarországon egyetlen magas beosztású kormányhivatalnokot sem állítottak még bíróság elé vagy vontak felelősségre ezekért a bűncselekményekért - írja a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében az amerikai államtitkár.
A Népszava által megkérdezett közgazdász a letelepedési kötvények ügyét említette
Ha már magánál a jogszabályalkotásnál nem lehet kizárni a korrupció lehetőségét, akkor elmondható, hogy a korrupció egy más, magasabb szintre emelkedik - fejtette ki véleményét a Népszava kérdésére Tóth István János, a területet jól ismerő közgazdász. Afrikában például léteznek olyan törvények, amelyek a miniszterelnök, vagy az államfő családját, vagy törzsét előnyösebb helyzetbe hozzák, s ebben az esetben már maga a törvényhozás korrupt. A fekete földrészen meglehetősen elterjedt a nepotizmus, és familiarizmus, amikor például az adófizetői pénzekből meghirdetett közbeszerzéseknél, állami megrendeléseknél, különféle pozíciók elosztásánál az ország meghatározó politikusainak rokonságát juttatják előnyökhöz. A magyar törvényhozás alapvetően formálisan illeszkedik az európai gyakorlatba, de előfordulnak furcsa esetek. A közgazdász példaként a letelepedési kötvények ügyét említette. Egyedülálló Európában, hogy egy parlamenti bizottság, vagyis a képviselők hozzák a jogszabályt és ők járjanak el kvázi közigazgatási szervként is. A törvényhozó és a végrehajtó személye is azonos, az pedig átláthatatlan, hogy ki és milyen szempontok alapján kapta meg a letelepedési kötvények értékesítésének jogát. Nem kis pénzről van szó, hiszen becslések szerint eddig mintegy 50 milliárd forintot hozott az ezt lebonyolító vállalkozások konyhájára. A sajtóban megjelent híradások szerint ráadásul a Fidesz és a kormány által folyamatosan kárhoztatott offshore hátterű cégek részesedtek elsősorban ebből a zsíros üzletből. A közgazdász óvatosságra intett azzal a jogszabállyal kapcsolatban, amely lehetővé teszi, hogy kormánytagok és állami vezetők családtagjai, ha külön háztartásban élnek, indulhassanak közbeszerzéseken. Meg kell várni, hogyan alakul a gyakorlat - jegyezte meg Tóth István János.
A választók kényszeríthetik ki a jogszabályok megváltoztatását
A közbeszerzések korrupciós helyzetét tekintve Magyarország nagyjából egy szinten található Romániával, Bulgáriával, de a lengyelek, szlovákok sem rínak ki különösebben ebből a csoportból. Egészen más a korrupciós szint Észtországban, vagy Lettországban. Ott a politikai és a szakmai elit nagyon elkötelezett egy modern állami berendezkedés mellett - hangsúlyozta a közgazdász. A korrupciós kockázatot növelő jogszabályok megváltoztatását ki kell kényszeríteni. - mondta lapunknak a szakember. Erre a jelenlegi helyzetben csak a választóknak lesz lehetősége. Tőlük függ, mennyi korrupciót viselnek el. A magyar társadalom korrupciós ingerküszöbe meglehetősen magas. Szükség van egy alternatívára, amelyik racionálisan, meggyőző módon bizonyítja hogy kisebb korrupció mellett tudna kormányozni, ami végső soron a legjobban szolgálná az állampolgárok érdekeit.
Magyarország megállapodott a Norvég Alappal
Ismét kifizethetik ismét a Norvég Alap pénzeit - jelentette be Csepreghy Nándor - az Átlátszó.hu információját megerősítve a Transparency International " Átláccó fesztiválján". A Miniszterelnökség miniszter-helyettese továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy egyes civilszervezetek nem megfelelően használják fel a közpénzeket. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója ezt visszautasította, és felrótta a kormánynak, hogy - később bebizonyosodott fals módon - a rendőrség, illetve a KEHI vizsgálatát kérte a kormány tevékenységét kritizálókkal szemben. A szerdai rendezvény fő témája a közpénzek felhasználásának törvénytelen felhasználása elleni fellépés, a korrupció leleplezése, illetve létrejöttének megakadályozása volt.
Romániában már miniszterek is buktak
Kiderült, hogy Románia élen jár a korrupció felszámolásában. A szomszédos országban vizsgálatot indítottak két miniszterelnök ellen, egyiküknek, Victor Pontának ez a posztja elvesztésébe került, 9 miniszter, 34 képviselő, 8 szenátor, valamint 35 bíró és ügyész, összesen 1000-en vétettek a jogszabályok ellen, úgy hogy a román speciális, korrupcióellenes ügyészség fellépése nyomán csalás és a közbeszerzési szabályok megsértése miatt 90 százalékukat a bíróság elmarasztalta - erről beszélt Dana Manuela Ana, az ügyészség vezetője. A lépés azért is példaértékű, mert mint arról Margarete Hofmann, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szakmapolitikai igazgatója erről beszámolt, az első helyen álló Románia után Magyarország ellen indította a legtöbb vizsgálatot az OLAF. Ennek jogosságát alátámasztotta Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is, aki hangsúlyozta: hazája vállalkozói beruházási döntéseiket nem szívesen hozzák meg egy olyan országban, ahol csalással, a döntéshozók és a helyi vállalkozók közötti családi összefonódással találkoznak. Könnyen elvesztheti az az ország a bizalmat, amelyben úgy érzik, hogy az állam részrehajlóan közreműködik abban, hogy hogyan használják fel a közpénzeket. Ugyanakkor biztatónak nevezte a nagykövetasszony, hogy 15 magyar vámtiszt ellen eljárás indult a korrupció gyanúja miatt. Sikernek tartja azt is, hogy az amerikai alapítású, budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián már 1200-an végeztek, akiktől szakmailag meglapozott munka várható. Üdvözölte Colleen Bell az on-line pénztárgépek magyarországi bevezetését is.
Derültség a padsorok között: a Fidesz "elkötelezett" a korrupció elleni harcban
A világnap alkalmából a kormánypárt is szükségét érezte egy közlemény kiadásának, melyben azt írták, hogy a Fidesz elkötelezett a korrupció elleni harcban. A kormánypárt szerint Európa legszigorúbb közbeszerzési törvényét alkották meg és az új párt- és kampányfinanszírozási törvény és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény módosításai is sikeresek voltak. A Fidesz-közlemény valóságos lavinát indított el. Az MSZP listát állított össze az „azelmúlt5év” lopásalapú kormányzásáról: 3000 milliárdos magánynyugdíj-vagyon lenyúlása, haveroknak és rokonoknak lezsírozott közbeszerzések, Garancsi-féle gázmutyi, Andy Vajna áfamentes kaszinói, Lázár János eltitkolt utazásai, Szijjártó Péter 200 milliós luxusvillája, Rogán Antal táguló lakása, fideszes brókerbotrány, a NAV felderítetlen áfaügyei, Közgép, földpályázatok, trafikmutyi, Mészáros Lőrinc, stadionépítések (TAO-pénzek)...
Az LMP szerint „szisztémásan, a legmagasabb szintű kormányzati segítséggel, bűnszövetkezetszerűen lopják szét és herdálják el” az ország felzárkózását szolgáló uniós forrásokat. Az Együtt négypontos antikorrupciós programot készített amely a párt- és kampányfinanszírozással, az önkormányzatok átláthatóságával, a közpénzekkel és a nemzeti vagyon kezelésével foglalkozik – közölte Juhász Péter, a párt alelnöke.