Az Oroszországban rejtőzködő amerikai informatikus, az NSA volt szerződéses alkalmazottja először beszélt „élőben” Budapesten, a Közép-európai Egyetem (CEU) Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívuma (OSA) által rendezett vitán, amelyet a magánélethez való jog szabadságának szenteltek, a „Megfigyelnek téged, megfigyelnek engem” kiállítás zárásaként.
Nem a terrorizmus a legsúlyosabb egzisztenciális fenyegetés – fejtegette Snowden, aki szerint mind a 2011. szeptember 11-i terrortámadások, mind a közelmúlt merényletei nyomán a politikusokra nagy nyomás nehezedett, hogy tegyenek valamit, s tesznek is, mivel attól tartanak, hogy támadhatóvá válnak. „Barack Obama valószínűleg nem tekint engem nagy szövetségesének, de valójában én támogatom a jelenlegi amerikai kormány politikáját” – jelentette ki az informatikus, aki 2013-ban a világ elé tárta az NSA tömeges adatgyűjtésének részleteit, s az Egyesült Államokban államtitoksértés miatt bíróság elé állítanák, ha hazatérne.
Obama, mondta Snowden, legutóbbi beszédében jó válaszokat adott, a San Bernardino-i terrorakció után nem az volt a reakciója, hogy tovább kell csökkenteni az alkotmányos szabadságjogokat, főként pedig nem akar háborút hirdetni, bármennyire is sürgetik ezt az Egysült Államokban. „Ez valójában nagyon bátor tett, mivel a legnehezebb, amit tehetett” – vélekedett Snowden, hozzátéve, a legkönnyebb úgy válaszolni, hogy fenyegetnek bennünket, megkérdőjelezik az értékeinket, küldjük hát háborúba a katonáinkat. Snowden szerint a terrorizmus gyökereit kellene feltárni.
A korábbi CIA-munkatárs aggodalommal figyeli az európai bezárkózási tendenciákat, az autoritarizmus erősödésének jeleit. Magyarországra is utalt, amikor a menekültválság kapcsán figyelmeztetett, ha egy kormány egy válság kapcsán rendkívüli felhatalmazásokkal ruházza fel magát, fennáll a veszély, hogy azok a krízis elmúltával is fennmaradnak, s újabb ürügyeket keresnek fenntartásukhoz.
