Nem múló közjogi fekélye a III. Köztársaságnak, hogy a törvényhozás és a végrehajtó hatalom ugyanazt az épületet, az ország házát lakja. Nem egészséges ez a társbérlet, amelyben a főbérlővé hájasodott kormányfő diktál. Kiszolgálójává alázta az őt számon kérni hivatott népképviseletet, így hát amennyire kívánatos kiköltözése a Házból, már annyira mindegy is, megy-e vagy marad. A IV. Köztársaság első dolga kell legyen, hogy a miniszterelnököt elzavarja a képviselőházból. Ízlés szerint, bárhová.
Ízlés híján akár a budai Sándor palotába, ahová lassúnak látszó mozdulatokkal most készül. Az ízlést ma a nyomorból magát a hatalom csúcsára munkálkodó ember arisztokrata vonzódása diktálja, aki Horthy feudalizmusát „modernizálja rá” kisajátított országára, s mint teljhatalmú kormányzó, saját sorsát megkoronázva egy arisztokrata palotájában hálna. A polgári köztársaság karikatúrájaként ébred majd a múzeumi termekben.
Sándor Móric gróf – a palota örököse – 1822-ben, 17 éves korában ült először lóra. Oda teremtette a Jóisten. „Akinek tanulnia kell a lovaglást, az soha nem fogja megtanulni” – mormogta, hogy aztán Pest-Buda népét riogassa ugratásaival. Itthon „Ördöglovasnak” hívták. Bécsben – nagyobb rálátással - „Az ördög istállómesterének”. „Aligha lehet elegáns lovasnak nevezni. Nem szabályos lovas. Előképzettségének hiányát sokszorosan pótolja a rettenthetetlen bátorság, sem a maga, sem a lova bőrére nincs tekintettel. A lovaglás művészete nem érdekli. A rögtönzött bravúr izgatja, a kaland, a rendkívüli élmény. Fantáziával vegyült kalandhajszolás, rettenthetetlen akaraterővel párosult elszántság, a lehetetlenség megkísérlése, sőt megvalósítása. Mindezt pedig oly született adottság, oly szív és vérmérséklet segíti diadalra, amire csak egy lehet a magyarázat: ez az ember öt érzékén felül egy hatodikkal bír, amely által bűvös hatalmában tartja a lovakat” – így egy kortárs.
1848 után a bécsi udvar helytartója, Albrecht főherceg költözött a palotába, amelyet gróf Andrássy Gyula miniszterelnök 1867-ben bérelt ki, majd szerzett meg a kormánynak. Trianon után gróf Bethlen István lakta, Teleki Pál hazája hullarablása után itt lett öngyilkos.
Az Ördöglovas, avagy Az ördög istállómestere Döblingben végezte, 18 évvel Széchenyi István, a legnagyobb magyar után.
