The Daily Telegraph című konzervatív, erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú napilapnak a Downing Street egy név nélkül idézett magas beosztású tisztviselője elmondta: Cameron közvetlen kormányzati munkatársaival tartott magánbeszélgetéseken kijelentette, hogy ha Brüsszel és a társállamok "teljesen figyelmen kívül hagyják" reformigényeit, és ha az ezekről folyó tárgyalásokon "nem kap semmit", akkor azért fog kampányolni, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
Cameronnak nem ez a célja, de az elmúlt hetekben világossá tette, hogy ez már nem lehetetlen - fogalmazott az idézett illetékes. A brit kormányfő az elmúlt hónapokban nyilvánosan is tett burkolt utalásokat erre, többször is kijelentve: ha a reformigényekről folytatott tárgyalásai nem járnak eredménnyel, arra az esetre semmit sem zár ki a brit EU-tagság jövőjével kapcsolatban. A hivatalos londoni álláspont ugyanakkor továbbra is az, hogy a kormány bízik a sikerben, és így abban is, hogy Nagy-Britannia a megreformált EU tagja maradhat.
A The Daily Telegraph forrásai szerint azonban a Downing Street valójában "egyre borúlátóbban" ítéli meg az uniós társállamok vezetőivel folyó tárgyalások kilátásait, és a kormányfői hivatal szakértői most már "50 százalékot alig meghaladó esélyűnek" tartják, hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad. A borúlátásnak a héten a Downing Street hivatalosan is jelét adta. A miniszterelnöki hivatal szóvivőjének csütörtöki tájékoztatója szerint David Cameron aznap telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, és közölte vele, hogy már nem számít megállapodásra az Európai Unió decemberi csúcsértekezletén azokról az uniós reformokról, amelyeket London igényel a további brit EU-tagság fejében.
A szóvivő szerint Cameron kifejtette Merkelnek, hogy Nagy-Britannia törvényileg kötelező érvényű, visszafordíthatatlan módosításokat kíván az EU működésében. A brit kormányfő elismerte ugyanakkor, hogy az általa igényelt reformok mértéke miatt e változtatásokat nem lehet "egy menetben" elérni, és emiatt már nem vár megállapodást e reformigényekről a decemberi EU-csúcson. David Cameron a múlt hónapban ismertette hivatalosan a brit kormány EU-reformigényeit. A Brüsszelnek és a társállamoknak megküldött javaslatcsomagban kiemelt helyen szerepelt a legvitatottabb szigorítási terv is, amelynek alapján az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Cameron a jóléti ellátások szigorítása mellett szeretné elérni azt is, hogy az EU-hoz ezután csatlakozó országokra mindaddig ne vonatkozzék a szabad munkaerő-áramlás alapelve, amíg gazdasági fejlettségük nem kerül sokkal közelebb a jelenlegi uniós tagországokéhoz. A konzervatív párti brit kormány 2017 végéig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és szándékai szerint a tárgyalások egyik központi eleme az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozása lenne.