"A terrorizmussal kapcsolatban hírek láttak napvilágot, amelyek arról szólnak, hogy a párizsi merénylet egyik főszervezője járt Budapesten, ezt meg tudom erősíteni" - jelentette ki, hozzátéve: "tudomásunk és feltételezésünk szerint a Keleti pályaudvarnál is járt, tudomásunk és feltételezésünk szerint a magyar állami regisztrációt megtagadó bevándorlókból csapatot toborzott és azokkal távozott az országból". A miniszter tájékoztatása szerint ez az információ a krízis idején nem állt a magyar titkosszolgálatok rendelkezésére, később kaptak hírt a partnerszolgálatoktól.
Lázár János aggályosnak és veszélyesnek ítélte, hogy mintegy 230 ezer ember ment át az országon ellenőrzés nélkül, a regisztráció megtagadásának legszimbolikusabb pontja pedig a Keleti pályaudvar volt, ahol néhány száz, majd ezer, végül négyezer fiatal bevándorló tagadta meg, hogy a hatóságok azonosíthassák őket. A tárcavezető megítélése szerint ez a magatartás nem független attól, hogy a párizsi merénylet főszervezőjével később elhagyták az országot. A belga RTL televízió internetes oldalán szerdán azt írta, hogy Magyarországon találkozhatott Salah Abdeslam, a múlt havi párizsi terrortámadások egyik szervezője és résztvevője két, Szíriából visszatérő férfival, akik öngyilkos merénylőként később felrobbantották magukat a merényletsorozatban.
Lázár János azt is bejelentette, hogy Magyarország Szlovákiával közösen az Európai Bírósághoz fordult délután a kötelező bevándorlási kvóta ellen. A kvótát egy nem legitim kényszerintézkedésként jellemezte és a visegrádi négyek együttműködésének erősségét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az unión belüli kötelező szétosztás változatlanul él és a következő években több 10 ezer migráns betelepítését jelentené Magyarországra, míg a Törökországból "meghívottak" befogadása "vasárnap még nem volt kötelező" és reméli ez ezen a héten is így lesz.
A miniszter a magyar álláspont visszaigazolásának tartotta, hogy Székely László ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a kvóta tulajdonképpen kiutasítás, ami nem lehet kollektív. Üdvözölte azt is, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is erősen fogalmazott a kérdésben és a bevándorlási hullám megállítását sürgette. Lázár János beszélt arról is, hogy szerinte Soros György pénzéből aláírásgyűjtést kezdeményezett egy civil szervezet Magyarországgal szemben, erre kapott lehetőséget az Európai Bizottságtól. Nem tudja, Soros Györgynek mi a gondja, hogy aláírásgyűjtést szervez szülőhazájával szemben - vetette fel a miniszter, aki jelezte, az EB döntését tiszteletben tartják.
A politikus úgy értékelte, hogy a csütörtöki, magyarországi helyzetéről tartott európai parlamenti vita érdektelenségbe fulladt. Megköszönte, hogy az Európai Néppárt kiállt Magyarország mellett, ugyanakkor nagyon sajnálta, hogy vannak, akik hazájuk ellen lépnek fel az EP-ben. Lázár János egy kérdésre megerősítette, hogy Magyarország támogatja Törökország uniós csatlakozását, ugyanakkor - mint mondta - furcsa volna, ha a törökök előbb kapnának vízumkönnyítést vagy vízummentességet, mint az ukránok. Orbán Viktor miniszterelnök kiemelt politikai céljaként hivatkozott arra, hogy Ukrajna számára a vízummentességet képviselje Brüsszelben. Megkérdezték a minisztert a székelyföldi terrorvádról is. Azt felelte: minden segítséget megadnak, amire szükség van, s valóban felmerül a koncepciózus eljárásnak a vádja.