A pénzintézet, amelyet eredetileg a felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására alapítottak 1991-ben, szerdán Londonban közölte, hogy összesen 250 millió eurós feltőkésítési célú befektetést hajt végre a rendszerszintű fontosságú négy legnagyobb görög bankban, amelyeknek így részvényesévé válik. Az EBRD márciusban jelentette be, hogy a görög kormány kérésére, átmeneti jelleggel befektetési programokat indít a görög reformok támogatására, és annak elősegítésére, hogy a görög gazdaságban beindulhasson a növekedés.
Görögország a második euróövezeti tagállam, amelynek az EBRD pénzügyi segítséget nyújt: a bank tavaly Ciprust is felvette az általa fejlesztési finanszírozásokkal támogatott országok közé.
Görögország az EBRD alapító tagja; a görög vállalatok és bankok az EBRD legutóbbi adatai szerint eddig összesen 2,3 milliárd euró értékben hajtottak végre befektetési programokat az EBRD-vel közösen a pénzintézet eredeti működési térségében. Görögország azonban most részesül első ízben maga is EBRD-finanszírozásban. Az EBRD szerdai bejelentése szerint a negyedmilliárd eurós befektetésből 65 millió eurót az Alpha Bank, ugyancsak 65 milliót az Eurobank, 50 milliót a National Bank of Greece, 70 milliót a Piraeus Bank kap.
Nick Tesseyman, az EBRD pénzintézetekért felelős vezérigazgatója a bejelentéshez fűzött kommentárjában egyenes utalást tett arra, hogy befektetései fejében az EBRD a négy görög nagybank hitelezési stratégiájának alakításában is közvetlenül részt akar venni. Kijelentette: részvényesként az EBRD "aktív szerepet" játszik majd annak biztosításában, hogy a négy bank újrakezdje a reálgazdaság hitelellátását. Az újratőkésítési finanszírozással az EBRD a négy görög bank privatizációját is elő kívánja segíteni.
Az EBRD felidézi, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) által elvégzett eszközminőségi és stresszhelyzeti felülvizsgálat a négy görög bank esetében 14,4 milliárd eurós tőkehiányt állapított meg a felvázolt kedvezőtlen előrejelzési forgatókönyv megvalósulása esetére.
A piac jól fogadta az EBRD-befektetés hírét, és azt is, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, a Eurogroup a héten kétmilliárd euró hitelt szabadított fel a görög költségvetés számára az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) forrásaiból, emellett további 10 milliárd eurót ugyancsak a görög bankok feltőkésítésére.
Az egyik nagy londoni piaci adatszolgáltató, az S&P Capital IQ kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - vagyis az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama jelentős, 20 pontos csökkenéssel 950 bázispont alá süllyedt a szerdai londoni kereskedésben. Ennek alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű görög államkötvényre jelenleg nem egészen 950 ezer eurós középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon, hozzávetőleg 20 ezer euróval olcsóbban, mint az előző zárásban.
Néhány hete még jóval ezer bázispont - tízmillió euró névértékű kötvényre egymillió euró - felett járt a görög szuverén CDS-kontraktusok középárfolyama Londonban. A mostani díjszabás is azonban változatlanul rendkívül gyenge adóskockázati megítélést mutat. Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint a jelenlegi görög szuverén CDS-árfolyam azt jelzi, hogy a piac 45 százalékos halmozott valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.