Mivel ebben a hónapban negatív volt a fogyasztói árindex, ezért a reálbérek még ennél is nagyobb mértékben, 5,5 százalékkal lettek magasabb. A versenyszférában ennél mérsékeltebb, 4,3 százalékos volt a bérnövekedés, ennek oka, hogy az ide nem tartozó fegyveres testületeknél és a szociális szférában jelentős mértékű illetménynövelést, illetve kiegészítő pótlékemelést hajtottak végre.
A versenyszférában végrehajtott bérnövekedésnek a munkáltatók örülnek - erről beszélt lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára emlékeztetett arra, hogy az idei elfogadott bérajánlás 3-4 százalékos volt. Vagyis megfelelően "lőtték be" a 2015-ben várható béremelkedés mértékét. Mivel idén 3 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, így a munkaadók megfelelően alakítottak a béreken - vélekedett a VOSZ főtitkára. Ugyanakkor az átlagok sokszor elfedik a részleteket - figyelmeztetett Dávid Ferenc. Például az egyik nagy áruházlánc nemrégiben jelentős béremelést jelentett be, ugyanis csak ilyen áron tudták orvosolni a pénztáros- és eladóhiányt. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kiskereskedelemben foglalkoztatott mintegy 350 ezer alkalmazott 30-40 százaléka minimálbéres.
A munkavállalók képviselői úgy vélik, hogy a mintegy félmillió, külföldön munkát vállaló magyar korábban nem minimálbéres volt, ezért azzal aligha lehetne hazacsábítani őket, ha a bérminimumot akár csak jelentős mértékben növelnék.
Dávid Ferenc arra nem vállalkozott, hogy a jövő évi minimálbér-növekedés mértékére javaslatot tegyen, tekintettel arra, hogy a kormány a már elfogadott költségvetés és az adótörvények miatt nem hajlandó az inflációt valamivel meghaladó bérfejlesztésnél többe belemenni. A munkáltatók szerint ennél nagyobb minimálbér-emelés csak a kormány hathatós közreműködésével, járulékcsökkentéssel, bérkompenzációval vagy pályázati úton képzelhető el - összegezte véleményét a VOSZ főtitkára.