Évente félmillió tonna antibiotikumot fogyaszt az emberiség, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyre több veszélyes, a gyógyszereknek ellenálló baktérium jelent meg – mondta Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont biológusa a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásán. A szuperbaktériumoknak is nevezett kórokozók elleni küzdelem már évek óta tart, áttörést azonban csak most sikerült elérni.
,,Baktérium dzsungel"
A XX. századi gyógyászatban a legtöbb baktériumot még ki lehetett irtani antibiotikumokkal, de e szerek használata mára túlzó méreteket öltött. - Ennek köszönhetően eljutottunk oda, hogy 2500 ember hal meg évente Európában bakteriális fertőzésekben – világított rá a professzor. Az ok, hogy az antibiotikumok igen erős szelekciós nyomást gyakorolnak a mikrobákra, aminek következtében a rezisztens (ellenálló) törzsek száma jelentősen megnő. Vagyis a jelenleg használatban lévő antibiotikumok többsége ahelyett, hogy elpusztítaná, inkább segíti a szuperbaktériumok fejlődését.
Erre pedig adott a lehetőségük, hiszen bőrünkön és a testünkben elképesztő sokféleségben élnek a baktériumok, bélrendszerünk pedig valóságos „baktérium dzsungelnek” nevezhető. - Van, hogy békésen megférnek egymással ezek a kórokozók, de előfordul olyan is, hogy rivalizálnak egymással. „Ennek sokféle kedvező és kedvezőtlen hatása van az emberi szervezetre, a baktériumok által kiválasztott vegyületek ugyanis a véráramba kerülve befolyásolják az anyagcserét, az immunrendszer működését, sőt a legújabb kutatások szerint a mikroorganizmusok szerepet játszanak különböző idegrendszeri kórképek és számos egyéb betegség kialakulásában is (rák, skizofrénia)” – mondta Pál.
Hozzátette, a baktériumok igen agyafúrt túlélési praktikákat fejlesztettek ki, így nemcsak önmagukban változékonyak, hanem képesek egymás között is „csereberélni” a géneket. Emellett úgynevezett SOS-génekkel is rendelkeznek, amelyekkel stresszes hatás esetén nagyobb sebességre tudják „kapcsolni” a mutációs rátájukat, vagyis gyorsabban válnak ellenállóvá. Kérdés, mit lehet kezdeni ezekkel a baktériumokkal.
,,Achilles-sarok”
Az antibiotikum rezisztenciát már több kutatócsoport - köztük a Queenslandi Egyetem – is vizsgálta. Sikerült rámutatniuk, hogy szükség van olyan új gyógyszerek kifejlesztésére, amelyekkel nemcsak leküzdhetők az rezisztens kórokozók, hanem amelyekkel szemben a baktériumok nehezebben tudnak ellenállást kialakítani. Ennek kifejlesztése azonban nem ennyire egyszerű.
Pál Csaba és szegedi kutatócsoportja kimutatta, hogy egy kórokozó, ha csak egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodik is, más, hasonló kémiai szerkezetű szerekkel szemben is ellenállóvá válhat. Emellett bebizonyították, hogy minden ellenálló baktérium rendelkezik egy „Achilles-sarokkal”, így a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan egyetlen készítménnyel szemben rendkívül érzékennyé válik. Ezt az eredményt egy géntérképen is ábrázolták, melyen jól látható a kutatók számára, hogy mely szer melyik baktériumot képes legyőzni. Az ellenállás megszüntetésére lenne két sokkal hatékonyabb eszköz is.
Igaz ehhez új terápiás lehetőségeket kellene fejleszteni. „Előrelépést jelentene a rezisztens baktériumok elleni küzdelemben, ha nem csak egy antibiotikumot használnának az orvosok, hanem felváltva - azaz ciklikusan - kezelnék vele a betegeiket. Ezen felül úgynevezett antibiotikum kombinációt is használhatnának, azaz egy koktél segítségével több hatóanyagot juttathatnának a szervezetbe” – fejtette ki a biológus.
Vírus ellen nem véd
Fontos kiemelni, hogy a csoport által megalkotott géntérkép csak az első lépés, szükség van további kutatásokra is. „Kísérleteinkben összesen 20-30 antibiotikumot vizsgáltunk egyetlen szuperbaktériumra, így nem vagyunk benne biztosak, hogy az eredmények minden más kórokozóra is érvényesek. Most azon vagyunk, hogy ezt bizonyítsuk, mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy mindenképpen új antibiotikumokat kell fejleszteni. Ez nem jelenti azt, hogy a régi gyógyszerek rosszak lennének, csupán hatásuk önmagukban nem biztos, hogy elegendő egy baktérium ellen” – mondta Pál. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új szerek megalkotásával egy időben a diagnosztika is fejlesztésre szorul, mivel „az orvos nem mindig tudja pontosan, hogy milyen kórokozó ellen írja fel az antibiotikumot”.
Ezt alátámasztja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai kutatása, amelyből kiderült, hogy az esetek 40 százalékában helytelenül írnak fel a betegeknek antibiotikumot. Ennek oka egyszerű, hiszen ez a fajta gyógyszer csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, a vírusos megbetegedések, mint például a közönséges megfázás vagy az influenza gyógyulását nem segítik. Sőt, enyhe bakteriális fertőzések (orrmelléküreg-gyulladás, torokfájás, légcsőhurut, fülfájás) esetén is gyakran szükségtelen a szedésük, mivel az ember saját immunrendszere legtöbbször képes ezeket legyőzni.
Mindezek alapján elmondható: jó úton jár a szuperbaktériumok elleni küzdelem, amelyben a gyógyszerészek és az egészségügyi dolgozók kiemelkedő szerepet töltenek be. A rezisztencia folyamatának végső megállítására a szakember szerint 5-10 évet biztosan várni kell.
