- Szökésben két párizsi terrorista, újabb merénylőt keresnek

Újabb merénylőt keresnek

Egy második, szökésben lévő feltételezett merénylőt is keres a francia rendőrség. A gyanúsított a párizsi belvárosi kávéházak és éttermek teraszaira lövöldöző terrorkommandó tagja volt a francia Abdeslam-fivérekkel együtt. A 31 éves Ibrahim a támadásokat követően az utcán felrobbantotta magát, a 26 éves Salah viszont elmenekült. Ellene Belgium és Franciaország is elfogató parancsot adott ki. A rendőrség gyanúja szerint a Seat típusú gépkocsiban, amelyből a lövéseket leadták, egy harmadik ember is ült, de őt egyelőre nem tudták azonosítani. Az újabb körözött személyről bővebben itt olvashat!

Azonosítottak 117 áldozatot

A múlt heti párizsi merényletek 129 halálos áldozata közül eddig 117 embert azonosítottak - mondta Christiane Taubira igazságügyi és Marisol Touraine egészségügyi miniszter kedden a francia nemzetgyűlésben. A támadásokban megsebesült 352 ember közül 221-et még mindig kórházban ápolnak, közülük 57-en vannak intenzív osztályon. Az igazságügyi miniszter szerint eddig 17 ország állampolgárait azonosították. Többségük 20 és 30 év közötti fiatal. 

A France2 francia közszolgálati televízió arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bataclanba betört terrorkommandó három tagjának holttestét találták meg a hatóságok, de a legtöbb szemtanú és a rendőrség is az első órákban négy terroristáról számolt be. Ezért elképzelhető, hogy a koncertteremben megölt 89 halálos áldozat között lehet még egy merénylő is, akit majd csak később sikerül azonosítani.

Testvére üzent a szökésben lévő terroristának

Elítélte a párizsi terrortámadásokat Mohamed Abdeslam, a szökésben lévő feltétezett merénylő, Salah Abdeslam testvére. A BFM francia hírtelevíziónak adott interjúban a férfi azt tanácsolta fivérének, hogy adja fel magát a rendőrségen. "Én és a teljes családom hivatalosan elítéljük az erőszak minden formáját. Megdöbbentünk attól, ami Párizsban történt" - mondta az interjúban Mohamed Abdeslam, aki együtt élt a testvéreivel Brüsszel Molenbeek negyedében, de azt állítja, hogy több mint egy hete nem látta őket, és "egyáltalán nem tudja", hol van az életben maradt testvére. "A médiából tudtuk meg, hogy mi történt. Fogalmunk sem volt arról, hogy a családunk tagjai egy ilyen tragédiában érintettek" - mondta a közalkalmazottként dolgozó férfi, akinek nyilatkozatát bővebben ide kattintva olvashatja!

Nem a terroristákat fogták el

A német-belga-holland hármas határ térségében kedden őrizetbe vett emberek ügye nincs közvetlen összefüggésben a párizsi merényletekkel - jelentette be a német belügyminiszter Berlinben. Thomas de Maiziere sajtótájékoztatóján elmondta, hogy "igen nagy" a terrorfenyegetettség Németországban, és aggodalomra ad okot, hogy még mindig szökésben van a 129 halálos és több mint 350 sebesült áldozattal járó múlt pénteki párizsi merényletek egyik feltételezett elkövetője, Salah Abdeslam. Az Aachen közelében fekvő Alsdorfban végrehajtott rendőri akcióban "sajnos nem az az ember került kézre, akinek elfogásában reménykedtünk" - mondta a belügyminiszter, utalva Abdeslamra.

Teljes gőzzel nyomoznak

Az előző éjjel 23 embert állítottak elő és 31 fegyvert foglaltak le, valamint 18 helyen találtak kábítószert az országszerte végrehajtott 168 razziában. A belügyminiszter visszautasította azt a feltételezést, hogy a titkosszolgálatok hibájából következett be a 129 áldozattal és több mint 350 sebesülttel járó merényletsorozat múlt péntek este a francia fővárosban. "Nulla kockázat nem létezik" - fogalmazott Bernard Cazeneuve.  Azt is elmondta, hogy jelenleg "115 ezer rendőr, csendőr, katona ügyel a franciák védelmére országszerte".

Azért nem volt minden rendben a titkosszolgálatoknál

Ugyanakkor a nyomozás előrehaladtával egyre több olyan részlet derül ki, amely mégiscsak a titkosszolgálatok hibájára utal.  A 28 éves, francia állampolgárságú Samy Amimourról, aki a Bataclan koncertterembe behatoló terrorista kommandó tagja volt, a hatóságok 2012-ben azt gyanították, hogy Jemenbe akar utazni a dzsihádhoz (szent háború) való csatlakozás céljából, s ezért terrorizmusban való bűnrészesség miatt elrendelték rendőri felügyeletét. A férfi egy éven át együttműködött a hatóságokkal, hetente megjelent a kötelező rendőri meghallgatásokon, majd eltűnt. Családja szerint Szíriába ment harcolni, de nem tudni, hogy onnan mikor és hogyan tért vissza Franciaországba. Rajta kívül további két francia állampolgárságú öngyilkos merénylőről derült ki, hogy Szíriában kaphatott kiképzést. Hónapok óta nyomozunk, letartóztatjuk azokat, akik hazatérnek Szíriából, ártalmatlanítjuk azokat, akik merényletekre készülnek - hangsúlyozta a belügyminiszter. Nyáron hat merényletet hiúsítottunk meg - tette hozzá. 

Bernard Cazeneuve elmondta, hogy az összehangolt merényletsorozatot, amelyet a nemzeti stadionnál, belvárosi bároknál és szórakozóhelyeknél, valamint a Bataclanban követtek el, Franciaország területén kívül készítették elő, és olyan embereket használtak hozzá, akiket a francia titkosszolgálatok nem ismertek. Akik pedig mégis szerepeltek a rendőrségi nyilvántartásában, nem terrorizmus, hanem köztörvényes bűncselekmények miatt voltak ismertek a hatóságok előtt. 

Francois Hollande államfő hétfőn 8500 új munkahely létrehozását ígérte a különböző hatóságoknál. A belügyminiszter jelezte, hogy az eszköz és a személyi állomány hiánya három éve folyamatosan nő, ezért a rendőri erők teljes felszerelésén gyorsan javítani kell, valamint további digitális eszközrendszerre és informatikai felszerelésekre is szükség van a dzsihadisták kódolt üzeneteinek megfejtéséhez.  Alain Juppé korábbi jobboldal külügyminiszter elismerte, hogy a jobboldal hibát követett el, amikor Nicolas Sarkozy elnöksége (2007-2012) idején több tízezer munkahelyet számolt fel a rendőri erőknél. A jelenleg legnépszerűbb jobboldali politikus üdvözölte, hogy a szocialista kormányzat 8500 új munkahely létrehozását jelentette be a rendfenntartó szerveknél.

Nem tudni hány elkövető volt

Megszólalt Manuel Valls francia miniszterelnök is, mint mondta, egyelőre nem ismeretes, hányan követték el a múlt heti 129 áldozattal és több mint 350 sebesülttel járó párizsi merényletsorozatot. A kormányfő szerint Franciaországban és Belgiumban is segíthették a tetteseket. Jelenleg nem tudjuk, hogy segítették-e azokat, akik öltek és akik ezt a szörnyűséget végrehajtották Párizsban. Talán vannak Franciaországban, Belgiumban tettestársak, olyan emberek, akik segítették a mészárlást - fogalmazott a kormányfő. Most a nyomozásra kell koncentrálni. Még nincs meg a teljes kép, és főleg az, hogy hányan vettek részt a péntek este elkövetett merényletekben - hívta fel a figyelmet Manuel Valls, hozzátéve: két vagy három csapat volt-e, hogyan mozogtak, mi történt a Stade de France-ban? A nyomozás halad, de a szükséges diszkrécióval.

Nem csak az Iszlám Állam megsemmisítése a cél, hanem az előállítások, a letartóztatások is, és annak megértése, hogy mi történt valójában - hangsúlyozta a miniszterelnök. Az eddigi hivatalos közlések szerint a hét helyszínen, három terrorkommandó által elkövetett támadásokban hét merénylő vesztette életét, hatan felrobbantották magukat, egy emberrel pedig a kommandósok végeztek. Egy nyolcadik feltételezett támadó, Salah Abdeslam ellen nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Őt azzal gyanúsítják, hogy az utcai lövöldözésekben - amelyekben 39-en vesztették életüket -, vett részt. A kormányfő belügyminiszteréhez, Bernard Cazeneuve-höz hasonlóan megvédte a titkosszolgálatokat, amelyeket az ellenzék és a sajtó is azzal vádol, hogy hibákat követtek el a francia állampolgárságú dzsihadista elkövetők megfigyelésében. Soha nem fogják az én számból hallani az elvégzett munka megkérdőjelezését - szögezte le Manuel Valls.

Pszichopata szörnyek gyilkoltak - ezt már az amerikai külügyminiszter mondta. John Kerry tegnap este a francia fővárosba érkezett, hogy kimutassa az együttérzését a 129 áldozatot szedett merényletsorozat után, s az amerikai nagykövetség előtt tett nyilatkozatában hangsúlyozta: „Valamennyien párizsiak vagyunk!” Kerry, aki ma tárgyal Francois Hollande francia elnökkel, kijelentette: „Végül legyőzzük az Iszlám Államot, s mindazokat, akik támogatják ezt a szörnyűséges ideológiát” Az amerikai diplomácia vezetője megerősítette, a terrortámadás miatt az Egyesült Államok nem változtat irányt, nem változtatja meg terveit, beleértve azt is, hogy Barack Obama ott lesz két hét múlva Párizsban, a klímacsúcs megnyitóján, amerikaiak és franciák vállvetve harcolnak a terrorizmus ellen. Kerry azt is aláhúzta, hogy az Egyesült Államok a jövőben is együttérzést mutat a szenvedőkkel, a menekültekkel. „Ez a kötelességünk, és teljesítjük a kötelességünket” – mondta Kerry. Az amerikai követséget tegnap este a szolidaritás jeléül a francia trikolor színeivel világították meg.

Hamis lehetett az ominózus szíriai útlevél

A múlt heti párizsi merényletek egyik elkövetőjénél talált, minden bizonnyal hamis útlevélben a szíriai hadsereg egy néhány hónappal ezelőtt megölt katonájának adatai szerepelhetnek - közölték kedden francia rendőrségi források. A feltételes módban fogalmazó forrás szerint a dokumentum Ahmad al Mohammad nevére van kiállítva, aki 1990. szeptember 10-én született egy északnyugat-szíriai városban. A fiatalember a Bassár el-Aszad szíriai elnökhőz hű erőknél harcolhatott, és valószínűleg néhány hónappal ezelőtt elesett. A személyi okmányt a Stade de France közelében pénteken felrobbant egyik öngyilkos merénylő mellett találták meg a rendőrök.

A merénylők két lakást béreltek Párizs környékén

A párizsi rendőrség közben egy újabb gépkocsit, egy fekete Renault Cliót talált Párizs XVIII. kerületében, amelyről azt feltételezi, hogy a 129 halottat és 350 sebesültet követelő merényletek előkészítéséhez használták. Ezt a gépkocsit látták az A1-es (észak-franciaországi) autópályán, a Párizs és Belgium közötti előkészítő utak keretében használhatták a merénylők - közölte a rendőrség. Ugyanakkor csak a gépkocsi átvizsgálása után lehet pontosan megmondani, hogy milyen szerepe lehetett a merényletek elkövetésében.  A belga rendszámú autó egy sarkon, félig egy zebrán parkolt. A rendőrök délelőtt először azt próbálták megállapítani, hogy lehet-e benne robbanószerkezet, majd 11 órakor elszállították a helyszínről. Sajtóértesülések szerint a merénylők két lakást béreltek Párizs környékén, és a terrorkommandók a támadások előtt ott tartózkodtak. Az egyik a Párizstól északra található Bobignyben egy kisebb ház, a másik pedig egy hotelszoba a fővárostól délkeletre található Alfortville-ben. Ez utóbbi helyre, amelyet a szökésben lévő és körözés alatt álló Salah Abdeslam vett ki, hat merénylő költözött be a támadások előtt két nappal. A rendőrök DNS-mintákat vettek a hotelben.

Németországban őrizetbe vettek három embert

Az Aachener Zeitung című lap szerint két nőt és egy férfit vettek őrizetbe az Aachen melletti Alsdorfban az országos munkaügyi ügynökség (BA) helyi munkaközvetítő irodája (Jobcenter) előtt. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Alsdorf a német-holland-belga hármas határ közvetlen közelében helyezkedik el. Belgiumban a párizsi merényletekkel összefüggésben széles körű vizsgálatok indultak, mert a szálak - ahogy az év elején a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen elkövetett akció után - ismét az országba vezettek. Németországban a radikális iszlamizmus legerősebb irányzata a szalafizmus, amelynek hívei főleg Észak-Rajna-Vesztfáliában koncentrálódnak és szoros kapcsolatot tartanak fenn az irányzat belgiumi híveivel.

Párizs az EU segítségét kérte

Az Európai Unió védelmi minisztereinek tanácsülésén Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter formálisan segítséget kért a többi tagállamtól, a Lisszaboni Szerződés 42.7-es cikkelyére hivatkozva. Ez volt az első alkalom, hogy az uniós alapszerződés kölcsönös védelemre vonatkozó cikkelyét életbe léptették. A Lisszaboni Szerződés e cikkelye kimondja, hogy ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, a többi EU-tagországnak kötelessége a rendelkezésére álló minden eszközzel segítséget nyújtani.

"Franciaország nem léphet fel egyedül" - hangsúlyozta az ülésen Le Drian, aki szerint a többi tagállam vagy csatlakozik a franciák szíriai és iraki hadműveleteihez, vagy más műveletekhez csatlakozva enyhíti a francia fegyveres erők terheit. Franciaország az első állam, amely a Lisszaboni Szerződés e cikkelyének alapján kér segítséget a többi tagországtól.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője még a védelmi miniszteri tanácskozás közben közzétette, támogatják Párizs kérését.