Az Országgyűlés az Európai Unió többszöri kérésére alkotott új közbeszerzési törvényt, Brüsszel ugyanis úgy vélte, hogy a 20 éves elődje nem szabott gátat a korrupció elburjánzásának, a csalások száma nem csökkent és hiányoztak azok a garanciák, amelyek ezeket a visszásságokat időben megelőzik - mondta lapunk érdeklődésére Varju László. A Demokratikus Koalíció színeiben politizáló országgyűlési képviselő szerint a november 1-jén hatályba lépett új törvény nagy részt továbbra sem tesz eleget a brüsszeli kívánalmaknak, sőt több ponton még romlik is a helyzet.
A szakpolitikus kíváncsi arra, hogy mit szólnak majd a belga fővárosban ehhez, Varju László egyúttal megjegyezte, hogy szinte meg sem száradt a nyomdafesték az új jogszabályon - melynek több végrehajtási utasítása még meg sem jelent, - és máris két, egymástól független, a kormányzati oldalról származó módosító indítvány fekszik az Országgyűlés asztalán, az egyik a hatáskörökkel kapcsolatos, míg a másik pedig a szervezeti renden kíván némi korrekciót végrehajtani.
Csak három barátnak kell összeállnia, és már eleget is tett a közbeszerzési törvény követelményeinek - sorolta a jogszabály hiányosságait Varju László. A törvény ugyanis arról rendelkezik, hogy három résztvevő már elégséges ahhoz, hogy egy meghívásos pályázat eredményes legyen. Ugyanakkor növeli a visszaélések lehetőségét, hogy a korábbi 125 millió forint helyett az építőipari közbeszerzéseknél csak az 500 millió forintos értéknél kötelező a közbeszerzési pályázatot kiírni. Ezen az Európai Unió feltehetőn nem akad majd fenn, mert a kétmillió eurónál valamivel alacsonyabb összeg a fejlettebb országokban valóban nem számít feltűnően magasnak, a mi önkormányzataink többsége azonban ennél alacsonyabb összegű pályázatokat ír ki - mondta Varju László, aki maga is volt egykor polgármester. A szakpolitikus azzal viszont egyetértett, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb pályázatot kell elfogadni, mert az ajánlott valóban fontos, de a jobb műszaki paraméterek általában magasabb összeget kívánnak meg. Összességében azonban elfogadhatatlan ez a törvény, mert nem javít a jelenlegi korrupcióval terhelt helyzeten - mondta a DK politikusa.
A novembertől hatályos új törvény szerint a közbeszerzéseken az ajánlattételre meg nem hívott kis- és középvállalkozások is nyújthatnak be pályázatot, ezen kívül megszűnik a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzési díja, a jogorvoslati díj pedig a felére csökken. Gyorsulni fog az adminisztráció is, miután 2018 végéig minden résztvevőnek át kell térnie az elektronikus ügyintézésre, emellett a titkosítás szabályai is részletesebbé, ugyanakkor ésszerűbbé váltak - sorolta az új közbeszerzési törvény előnyeit tegnapi sajtótájékoztatón Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság új elnöke, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormány eredeti szándéka az volt, hogy a kkv-kat jobb helyzetbe hozza. Az elnök arról is beszélt, hogy a jövőben nem kell közjegyzői okiratba foglalni a kiírási követelményeknek való megfelelésről szóló nyilatkozatokat, elegendő lesz az egyszerű nyilatkozat, amely olcsóbbá teszi az eljárásokat.
Ami valóban hasznos a törvényben az az, hogy az új szabályozás az eddiginél részletesebben és egyértelműbben fogalmazza meg azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak. Ilyen többek között a bárki számára megismerhető, illetve a közérdekből nyilvános adat. A pályázónak, ha mégis üzleti titoknak minősít egy adatot, jeleznie kell, hogy az információ nyilvánosságra hozatala miért és hogyan okozna számára aránytalan sérelmet, ezen állításait pedig meg is kell indokolnia.
A visszaélések már a közbeszerzések kiírása előtt elkezdődnek FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A törvény összeférhetetlenségi szabályaira hívta fel a figyelmet lapunk érdeklődésére Kövesdi Zoltán szombathelyi ügyvéd. A jövőben nem adhatnak be közbeszerzési pályázatot például a miniszterelnök, a legfontosabb állami vezetők, a legfőbb ügyész hozzátartozói. (A jogalkotó nyilvánvalóan az olyan eseteket kívánja a jövőben kizárni, mint Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor kormányfő vejének esete, aki sorra nyerte vállalkozásával a különböző települési közbeszerzési pályázatokat.)
Az ügyvédtől érdeklődtünk arról is, hogy milyen hatása lesz annak, hogy az új törvény a közbeszerzési tanácsadók helyett akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat nevesít. Ennek hatására egzisztenciák mehetnek tökre, szakembereket rúgnak ki, akiknek feleslegessé válik a felelősségbiztosítása, és kárba vész a magas szintű szakmai ismeretük. Ehhez Varju László hozzátette, hogy a tanácsadók leváltásával az Ész-Ker Kft. munkatársainak teremtenek állandó piacot, akik a Miniszterelnökség állandó beszállítóinak számítanak.
Kövesdi Zoltán egyébként jók ismeri belülről a közbeszerzési döntéshozatal gyakorlatát, hiszen az egykori szombathelyi közgyűlési, városi fideszes jogi bizottsági elnök 2011 és 2015 között a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke volt. Öt évre választották ugyan meg, de közös megegyezéssel lemondott a pozíciójáról. Ennek oka nyilvánvaló: korábban a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgép Zrt. felügyelő bizottságának tagja volt.
A törvényről a Transparency International Magyarország minap megjelent tanulmánya így vélekedik: "Az új szabályozás hatásáról még nincsenek tapasztalatok. Fontos kérdés az is, van-e szándék az irányított közbeszerzésekre. A bonyolult részletes szabályozás is lehetőséget ad a visszaélésekre."