Az új tanév kezdetével a kormány csendben elkezdte a közoktatás újabb nagyszabású átalakítását: értesüléseink szerint az egri tankerület vezetője szeptember közepén a legnagyobb titokban berendelte magához két helyi iskola igazgatóját, s közölte velük, hogy intézményeiket körzeti általános iskolai központoknak szemelték ki. A körzeti központok létrehozásának tervéről még a nyáron értesült Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkártól, aki a szakszervezeti vezetővel folytatott megbeszélésen csak mellékesen említette, gondolkodnak azon, hogy a kistelepülések iskoláinak felső tagozatos diákjait ilyen központokba tereljék.
A magyarázat a racionalizálás
Nem sokkal később napvilágot látott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a "közszolgáltatások területi központosításáról" szóló előterjesztése is, ebben elképzeléseiket az "iskolarendszer racionalizálásával" magyarázzák. A cél az, hogy "az ország minden szegletében lehetőleg azonos tanulási feltételeket biztosítva, egységes színvonalú, minőségi oktatásban részesüljenek a tanulók". Az Emmi köznevelésért felelős államtitkársága lapunkat úgy tájékoztatta, a központok létrehozását indokolja, hogy a hazai köznevelési intézményrendszer túlságosan "szétaprózódott", ezért egy "országosan 150-180 iskolát magában foglaló térségi iskolahálózat kialakítását" tervezik.
A megvalósítás menetéről azonban még mindig keveset tudni, az Emmi előterjesztéséből csak annyi derül ki, hogy az átalakítások elsődlegesen a központokhoz tartozó intézmények 7-8. osztályos tanulóit érintik majd, s hogy a "racionalizálást" 2018-ig akarják megvalósítani. Az érintett iskolaigazgatóknak sem árultak el sokkal többet, csupán annyit, hogy elsősorban az alacsony, 150 tanulólétszám alatti iskolákat akarják körzetesíteni, a diákokat iskolabuszokkal szállítanák a központokba - éppen ezért a körzeti központok kiválasztásában nagy szerepet játszik a kiszemelt iskolák közlekedési megközelíthetősége, bővíthetősége. Bár vonatkozó kérdésünkre az Emmi nem válaszolt, úgy tudjuk, az átalakításokat három ütemben tervezik levezényelni, az elsőt 2016 szeptemberében kezdik.
2800 pedagógus állás szűnhet meg
Nem csoda, hogy az intézményvezetők többségét meglepetésként érte az idei, homályos eligazítás. Az államtitkárság szerint most a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által fenntartott intézmények adatait, elhelyezkedését vizsgálják. Ugyanakkor már az Emmi előterjesztése kapcsán is többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nem tudni, a felső tagozatok megszűnése milyen hatással lesz az alsóbb tagozatokra - előfordulhat, hogy egyes kisiskolák léte is veszélybe kerül. Ezzel kapcsolatban az államtitkárság ígéretet tett arra: a kisebb településeken megtarthatóak lesznek az alacsony létszámú kisiskolák, mint alapképzést folytató iskolák.
Arra a kérdésünkre viszont már nem kaptunk választ, hogy mi lesz azokkal a felső tagozatokon tanító pedagógusokkal, akiknek így gyakorlatilag megszűnik a munkájuk. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) számításai szerint az átalakításuk után mintegy 2800 pedagógusállás szűnhet meg. A PDSZ is aggódva figyeli az eseményeket, Mendrey László elnök lapunknak elmondta: az ügyben nagy a titkolózás, szakmai egyeztetés sem történt. "Egy ilyen lépéssel tulajdonképpen visszaállítanák a hatelemis iskolai képzést. Eddig semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, a véleményünket sem kérték, ami ilyen szintű átalakításnál nemcsak szakmaiatlan, de etikátlan is". Galló Istvánné, a PSZ elnöke is a szakmai vitát hiányolja. "Kezdeményeztem Balog Zoltán miniszternél, hogy hívja össze a Pedagógusok Sztrájkbizottságát, mi is szeretnénk többet megtudni, véleményt formálni az ügyben" - mondta a PSZ vezetője.
Balog eddig nem reagált, ami azért is érdekes, mert a Sztrájkbizottság és az Emmi nyáron megállapodást írt alá, amelyben kikötötték, hogy a minisztérium minden, a köznevelési rendszer átalakításával kapcsolatos döntés előkészítésébe, végrehajtásába bevonja a szakszervezetet.
Békés demonstráció januárban?
"Most jutottunk el odáig, hogy elég volt" - szögezte le Galló Istvánné. A PSZ a napokban felhívást tett közzé: szeretnék felmérni nemcsak a tanárok, de minden iskolai dolgozó akciókészségét egy esetleges januári, békés demonstrációra. "Remény sincs az oktatási rendszer átalakítása csaknem öt éve tartó folyamatának befejezésére. Az újabb és újabb ötletekből világosan kirajzolódik, a hatalom nem kívánja feltárni valóságos szándékát, nem kívánja tényleges szakmai vitára bocsátani elképzeléseit" - olvasható a felhívásban. A tiltakozással arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a kormánynak kötelessége a köznevelési rendszert működtetni; elfogadhatatlan, hogy például a bérek kifizetésének több hónapos késését azzal magyarázzák, hogy a Kliknek nincs pénze. A PSZ azt szeretné, ha a köznevelésben dolgozók közösen lépnének fel a gyermekek, a tanulók, szüleik és saját érdekükben. "Ez nem a tanárok személyes ügye. A működésképtelen rendszer legnagyobb vesztese a gyerek, az ostor rajtuk csattan igazán" - hangsúlyozta Galló Istvánné.
A kormánynak sikerült megosztania a tanárokat
Kérdés, hogy ez vajon mennyire érdekli a tanárok többségét. A pedagógusokat is tömörítő Hívatlanul Hálózat felmérést végzett tagjai körében arról, vajon miért nem tesznek a tanárok semmit a szerintük is rossz oktatáspolitikai változtatások ellen. Elképesztő válaszok születtek: van, aki szerint nem érdemes sztrájkolni, mert "egy fecske nem csinál nyarat", vagy ha "mások úgyis félnek mozdulni, én miért tenném?" Van aki nem elégedetlenkedik, mert már így is háromszor annyit keres, mint egy közmunkás. "Nekem nagyon hiányozna az a pár ezer forint, amivel kevesebbet kapnék, ha sztrájkolnék" - írta egy másik tanerő. Sokan beletörődtek, hogy "már úgysem lehet változtatni". Természetesen nem hiányozhatnak az egymást ócsároló válaszok sem: "csak a képzetlen, gyenge képességű ped1-ek (a Pedagógus I kategóriába tartozók - a szerk.) háborognak, irigykednek, mert végre a többlettudással rendelkező, minőségi munkát végző mesterpedagógusokat elismerik".
Mendrey László szerint a helyzet elkeserítő. "Sajnos alapvetően olyan társadalom a miénk, amelyben kicsi a szolidaritás. Az egész társadalom súlyos morális válságban van. S való igaz: sokan sajnos jogosan érzik úgy, hogy ha kiállnak, kollégáik nem szolidárisak velük, nem kapnak támogatást". Galló Istvánné úgy véli, a fent idézett válaszokból, de a mindennapokból is kitűnik, hogy a kormánynak sikerült megosztania a tanárokat.