nemzetbiztonság;Pintér Sándor;

Fotó: Tóth Gergő

- Titkosszolgákat ültetne be a médiumokhoz Pintér

Minden tartalomszolgáltató köteles foglalkoztatni a nemzetbiztonság munkatársait, ha erre felkérés érkezik, így módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter - szúrta ki az Index. A minisztérium nem cáfolta, hogy ilyen értelmezése lehet a javaslatnak, jelezte azonban, hogy lesz még módosítás a módosításon.

Meglepően módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter. Előírná ugyanis, hogy ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői úgy döntenek, a tartalomszolgáltatók (tévék, rádiók, híroldalak) kötelesek munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit.

Pintér múlt héten nyújtott be egy indoklással együtt 34 oldalas módosítócsomagot a rendvédelmi szervek jogviszonyáról. A 38. paragrafus azonban a nemzetbiztonsági törvény módosításáról szól. Ebben az áll, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok milyen szervezetekbe küldhetnek munkatársakat, akikkel a szervezetek kötelesek munkaviszonyt létesíteni. 

A módosításban olyan szervezetek szerepelnek főként (a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek, a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a hírközlési és postai szolgáltatók, a központi energiaellátó, a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények), amelyeknél nem meglepő a titkosszolgálat jelenléte.

Pintér azonban az érintett szervezetek között említi a külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatókat is. A miniszter az indoklásban nem definiálja, milyen tartalomszolgáltatókról van szó. Más törvényben sem szerepel ilyen meghatározás egyelőre. A módosítást Pintér csak azzal indokolja, hogy a hírközlési és postai szolgáltató piac liberalizációja és a kormányzati struktúra átalakulása teszi szükségessé a változtatást - írja a portál.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese egy kedden benyújtott módosítójában el is törölné ezt a passzust a javaslatból. Szerinte ugyanis a módosítás akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek. Az ellenzéki politikus szerint ráadásul kormányhatározatban bármikor bővíthetik az érintett szervek körét, akiknek alkalmazni kell a nemzetbiztonság munkatársait, ha felkérés érkezik. Például a polgármesteri hivataloknak is.

Az Index megkereste a szaktárcát: nem cáfolták, hogy a módosítást így lehet értelmezni. A BM viszont jelezte konkrétumok megnevezése nélkül, hogy "a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító javaslatok benyújtására kerül sor, melyekről a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság várhatóan jövő heti ülésén fog dönteni". 

Félremagyarázásról beszél a kormány

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleménye szerint félremagyarázás, hogy titkosszolgálati munkatársak kerülnének az online tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe.

Mint írják, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot "a magyar ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza: azaz szó sincs arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak".
A közlemény szerint a javaslat "azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt", nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában, vagyis hogy a távközlési szolgáltatóknál - például a mobiltelefon-társaságoknál - legyenek ilyen alkalmazottak.

Küzdeni fogunk a kötelező betelepítést jelentő kvótarendszer ellen, Európát meg kell védenünk - jelentette ki a Fidesz frakciószóvivője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel.