Nem fogja elérni azt a célt, amit akar, de ha csak az lenne a cél, hogy olyanokat „csábítsanak” haza, akik amúgy is jönnének az teljesíthető – válaszolta lapunknak a Gyere haza fiatal programról Sík Endre. A TÁRKI vezetője kutatója azonban hozzátette, hogy nem ez a többség.
Nemcsak a cégeknél állást keresőket, hanem az Egyesült Királyságból vállalkozni hazatérni szándékozó fiatalokat is segíti a Gyere haza fiatal program, amelyre eddig csaknem 2400-an regisztráltak, és amelynek keretében eddig 21 fiatal állt munkába Magyarországon – mondta Pákozdi Szabolcs, a programot lebonyolító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezető igazgatója.
Az OFA eddig 10,5 millió forint támogatásra vállalt kötelezettséget, de folyamatosan bírálják el az újabb kérelmeket. Pákozdi Szabolcs elmondta: sok olyan fiatal is jelentkezett, aki nem alkalmazásba jönne haza, hanem vállalkozni szeretne. Nekik 100 órás, vállalkozásra felkészítő e-learning tanfolyamot indítottak, ezután 20 órás szakmai tanácsadást lehet igénybe venni az üzleti terv elkészítéséhez. Jelenleg 172 fiatal konkrét munkahelyre történő kiközvetítése van folyamatban, a munkáltató már felvette velük a kapcsolatot.
Meggyőződésem, hogy amit a kormány csinál, az nem más, mint alibizés – emelte ki Bárány Balázs. Az, hogy a kivándorolt több mint félmillió honfitársunk közül pár tucatot képesek hazakönyörögni, az MSZP elnökségi tagja szerint azt jelenti, hogy nem is szeretnék igazán, ha ezek az emberek hazajönnének Magyarországra. Lehet, hogy kifejezetten örülnek neki, hogy saját felvilágosult, nyelveket beszélő, Európára nyitott fiatal ellenzéküket elüldözték - vetette fel.
A röhejes 100 millió
Közben az is kiderült, hogy bővítené a kormány a program 100 millió forintos keretét, és a célcsoportot is kiterjeszthetik, amennyiben népszerűnek bizonyul a kezdeményezés - írta a Magyar Nemzet. Tállai András a jobbikos Farkas Gergely képviselőnek adott írásbeli válaszában közölte: amennyiben a programra elkülönített pénz elfogy, készek biztosítani a szükséges többletforrásokat. A Fidesz nem tud annyi pénzt adni a magyar fiataloknak, amennyiért hazajönnének – mondta korábban lapunknak Bárány Balázs. A százmillió forint, amit a Gyere haza fiatal programra szánnak egyszerűen röhejes annak fényében, hogy ennek majd négyszeresét költötték el az idegenellenes, uszító plakátokra és a tízszeresét a nemzeti konzultációra, de az MSZP országos elnökségének tagja szerint nem is csak gazdasági kérdésről van szó: egy olyan országot kell teremteni, ahol az oktatási rendszer kiszámítható, és piacképes tudással vértezi fel a fiatalokat. Egy olyan országot, ahol a tanulmányait befejező fiatal el tud helyezkedni a szakmájában. Ahol a dolgozó emberek szemét nem éhbérrel szúrják ki, hanem a tisztességes munkáért tisztességes fizetés is jár; ahol a fiatalok számára nem csak álom a saját lakás, amihez csak akkor tudnak hozzájutni, ha a szüleik átadják nekik a kulcsot; ahol egy nyugdíjasnak egy ledolgozott élet után nem kell választania, hogy eszik, befűt vagy a gyógyszereit váltja ki, mert a három egyszerre nem megy. Ha Magyarország ilyen ország lesz, akkor nem fog mindenki elmenni, aki él és mozog, és akkor majd vissza is jönnek azok, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják szülőföldjüket. Bárány Balázs szerint honfitársaink a Fidesz által teremtett, példa nélkülien alacsony életszínvonal, illetve a kormányzó párt és a miniszterelnök személye és stílusa miatt mentek el. A százmilliót továbbra is röhejesnek tartom, pláne összevetve azzal, hogy mennyit költ a kormány továbbra is teljességgel haszontalan dolgokra - erősítette meg korábbi állítását Bárány. A szocialista politikust Tállai András „igazából ki sem mondott” ígérete sem nyugtatja meg, sőt hozzátette: a külföldre távozó magyarok nagy része Orbán-menekült, akik azért hagyták itt ezt az országot, mert az elmúlt öt év Fidesz-kormánya olyanná tette, amilyen.
Százötven kiló krumpli
Huszonhárom éves csúcson van a foglalkoztatottság Magyarországon, és 11 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára az M1 Ma Reggel című műsorűban. Czomba Sándor úgy vélte, sikeresek a fiataloknak indított programok. Az államtitkár szerint már csaknem 2500-an regisztráltak a Gyere haza, fiatal programra, 23-an pedig már itthon dolgoznak. Összesen mintegy ezer munkahely áll a fiatalok rendelkezésére. A politikus sikeresnek nevezte a két évvel ezelőtt indított nyári diákmunkaprogramot is.
Czomba úr igen komoly hadilábon áll a számokkal, ez már kiderült, kíváncsi vagyok, előfordult-e már vele olyan, hogy lement a zöldségeshez másfél kiló krumpliért de 150 kilót tolt haza - így reagált az államtitkár "számháborújára" Bárány Balázs, aki hozzátette: ha hinni is lehetne a hivatalos számoknak, akkor is tragikusan kevés lenne.
Czomba már május végén is rendkívül optimista volt, akkor azt nyilatkozta a köztévén egy hónappal a program indulása után, hogy már 40 ezer külföldön élő magyar regisztrált a programba a Facebookon. Kicsivel később kiderült, hogy ez a hatalmas szám nem a regisztráltaké, hanem azoké, akik megnézték a bejegyzést a közösségi oldalon. A tárca még aznap közleményt adott ki, amelyben pontosítottak: 581 fő regisztrált eddig a programra. Az államtitkár beszélt már 800 regisztrációról is, ha elfogadjuk, hogy ezúttal nem nézett el valamit. Az viszont ront az eredményen, hogy a program honlapját úgy rakták össze, hogy a legtöbb konkrét információért regisztrálni kell, tehát ha valaki csak szeretné megnézni, hogy egyáltalán van-e olyan állás a rendszerben, ami őt érdekelné, azt sem teheti meg a regisztráció nélkül. (A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár Czomba Sándor szeptember 30-i hatállyal adta át a helyét Cseresnyés Péternek. Ő 2002 óta tagja az Országgyűlésnek. 2006 és 2010 között Nagykanizsa alpolgármestere, majd 2010-től 2014-ig a város polgármestere volt. 2014-től az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja.)
A kormány Gyere haza, fiatal programjának infrastruktúrájára szánt összeg nagy részét már elköltötte, a külföldön dolgozó magyarok azonban egyelőre alig érkeztek vissza.
Az Origo a program költségvetésének nézett utána. A külföldön dolgozó magyar fiatalok tömeges hazacsábítására létrehozott projekt 100 milliós keretösszeggel gazdálkodik, ebből a működésre 5 millió forint használható fel. Ennek a nagy részét, 4,2 milliót már el is költöttek az első négy hónapban. 1,4 millió forint, a kiadások csaknem harmada, a programban dolgozók fizetésére, "személyi jellegű kiadásokra" ment el. A fennmaradó 90 millió szabadon felhasználható. A működési költségek maradék kétharmadát, 2,8 millió forintot "dologi kiadásokra" költötték. Ez nem tartalmazza "a program lebonyolítása során felmerülő egyéb költségeket", mint a telefon- és postaköltség.
A lap értesülései szerint a program "egészének online PR-tevékenységére" vonatkozóan nettó 1,55 millió forintos szerződést kötött a Rossi-Quattro Kft.-vel az állami tulajdonú Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Ez a Facebook-oldalt és a program internetes kommunikációját jelenti. A Rossi-Quattro Kft. egyetlen tulajdonosa és egyben ügyvezetője a szolnoki Vörös Ádám, aki 2012 novembere és 2013 áprilisa között az ugyancsak állami tulajdonú és az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alá tartozó Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője is volt.
A kezdetek
A Nemzetgazdasági Minisztérium működtetésében áprilisban elindult a Gyere haza fiatal elnevezésű program, amelynek hivatalos célja, hogy a következő években külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítse lakhatási és letelepedési támogatással, illetve megfelelő munkahely biztosításával. Nem egyértelmű, hogy a “következő évek” kifejezés pontosan milyen hosszú időt takar, de az eddigi eredmények alapján nagyon-nagyon türelmesnek kell lenni. Az idén 50 magyarnak tudnak lehetőséget biztosítani a hazatérésre. A mostani ütemet tartva a legoptimistább számítások szerint 40 év alatt tudnának 5000 fiatalt hazacsábítani, miközben a legóvatosabb becslések szerint is legalább 300 ezren dolgoznak külföldön, de ennek akár a duplája is elképzelhető. A kormány nagyon szeretné, ha a fiatalok itthon találnának megfelelő munkalehetőséget, azonban szinte lehetetlennek tartják felvenni a versenyt a nyugat-európai bérekkel. A külföldön munkát vállaló magyarok hazatérését legtöbb esetben a honvágy okozza, a lakhatás- és munkahelyhiány, illetve családi problémák kezelése pedig motiválhatja.
A 444.hu információ szerint eddig 21 olyan ember akadt, akinek egyáltalán van bármi esélye állami segítséggel hazajönni, tehát aki feltöltötte a szükséges anyagait (önéletrajz, stb.) a rendszerbe, és részt vett a programot irányító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. interjúján. Közülük alig néhányan voltak eddig céges állásinterjún, a program segítségével megkötött munkaszerződésről még nem tudni. Ha feltételezzük, hogy ők 21-en végül mind találnak munkát, és úgy számolunk, hogy ez két hónap alatt jött össze, akkor évente 126 ember jöhetne haza a programban, tehát ha például az Angliában dolgozó magyarok közül csak százezret szeretne hazahozni így a kormány, akkor az alsó hangon 793 évig tartana.