6.oldal;liberális;adófizetők;

- A liberális orra

Kell az ellenség, mint egy falat kenyér. Mit ér a hatalom (bármely hatalom) akkor, ha az a nép által kontrollált, átlátható, ne adj' isten a szavazópolgár még bele is talál ugatni a családi vállalkozásba? Na ugye? El kell foglalni a bárgyú adófizetőt, hogy ne foglalkozzon annyit olyasmikkel, mint például: miért is megy nekem szarul, ha egyszer jól megy? A polgár ne kérdezgessen, hanem harcoljon! Non-stop. A boltok ugyan zárva tartanak vasárnap, de a harcolás nem tart zárva, azt nem intézte el nekünk a KDNP. Ellenség nélkül nehéz fenntartani a csatakész állapotot, ez kétségtelen tény. A kommunistázás már halkulóban van, talán sértette a kormány korosabb tagjait. Az elmúltnyócév hülyén hangzik, mert abból lassan hat év a jelenlegi családi biznisz égisze alatt zajlott. A gyurcsányozást már az is unja, aki kitalálta. A hanyatló nyugat röhejes, mert évtizedek óta hanyatlik, de még mindig alulról bámuljuk a zuhanását. Az Uniót is módjával piszkáljuk, mert kell a pénz, ami nélkül tíz perc alatt állna le az ország működése. A migrációs válságban vannak még tartalékok, de nem szabad idő előtt ellőni az összes puskaport(...) A zsidók gyűlölése már megvolt, a melegeket sem lehet mindig előkapni. A cigányokat, hajléktalanokat aktuálisan kezdjük kedvelni, mert mégis inkább őket segíti az igazmélymagyar, mint a mocskos muszlimokat.(...)

A „demokratikus” magyarországi ellenzéki pártok megadják magukat a soviniszta, fajgyűlölő közhangulatnak, a szélsőjobboldal és a még szélsőbb jobboldal tekintélyuralmi, elnyomó és diszkriminatív (kirekesztő) törekvéseinek – és mindenekelőtt az erőnek. Így vélekedik a Népszavában holnap megjelenő írásában Tamás Gáspár Miklós.