Talán az egész világ számára meglepő döntést jelentett be péntek délelőtt 11 órakor Oslóban a norvég Nobel-bizottság. A 2015-ös Nobel-békedíjat a Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettnek ítélték oda. A “tunéziai négyek” elnevezés nem négy személyt, hanem négy szervezetet fed - az általános munkauniót, a munkáltatók szervezetét, a Tunéziai Emberi Jogi Ligát és a Nemzeti Ügyvédi Ligát. A Kvartettet 2013. szeptemberében alapították.
A Nobel-bizottság indoklása szerint a négy szervezet együttesen segítette a tunéziai békefolyamatot a 2011 februárjában kitört arab tavasz utáni kaotikus helyzetben. Munkájuk eredményes volt, hiszen az arab tavasz országai közül egyedül Tunézia demokratizálódott, mert egyedül itt fogtak össze és működtek együtt a vallási és világi erők. A Nobel-bizottság azt reméli, hogy ez a párbeszéd követendő példa lesz más országok számára is.
Az arab tavasz hullámai mára már elültek, a döntésben vélhetően közre játszott az, hogy az utóbbi időben látványosan megtorpant, sőt kimondottan veszélybe került a demokratikus átalakulás folyamata és vészesen teret nyertek Tunéziában is a terrorszervezetek. Csak az idén több, nagy visszhangot kapott, külföldi turistákat célzó terrorcselekmény történt az országban, mint például a tuniszi Bardo Múzeumnál vagy a népszerű üdülőhelyen, Szúszában. Az is kiderült, hogy a szíriai polgárháborúban harcoló terrorszervezetekhez a közel-keleti országok közül talán Tunéziából csatlakozott a legtöbb fiatal önkéntes. A demokratizálódásért küzdő tunéziai négyek elismerésének ezért van aktuális üzenete.
Az idei Nobel-békedíjra 273 jelölés történt, 68 szervezetet és 205 személyt terjesztettek elő. A díj egyik legesélyesebb várományos Angela Merkel német kancellár volt, akit hírek szerint az ukrán válság békés rendezésében játszott szerepéért és menekültpolitikájáért díjazhattak volna. De a fogadóirodák esélyesnek tartották még Ferenc pápát, Denis Mukwege kongói orvost, aki a fegyveres konfliktusban nemi erőszakot elszenvedő nők számára nyitott kórházat, a Svájcban élő, eritreai származású Mussie Zerai orvost, aki a Földközi-tengeren menekülő bajba jutottaknak segít, és a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki újságot is.
A Nobel-békedíjat december 10-én vehetik majd át a díjazottak. A kitüntetés 8 millió svéd koronával (mintegy 300 millió forinttal) jár.
Az először 1901-ben átadott Nobel-békedíjat azok kaphatják, akik „a legtöbbet tették a népek közti testvériség, a leszerelés és a békekonferenciák előmozdításáért”.
Forrás: MTI
