Az atlanti szövetség tagországainak védelmi miniszteri üléséről tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár elmondta: "a Kelet-Európában már létező hat parancsnoki központ kiegészítéseként döntés született arról, hogy új parancsnoki és ellenőrzési struktúrákat hoznak létre Magyarországon és Szlovákiában". A védelmi miniszterek tanácskozásán értesülések szerint egyetértés született arról, hogy az orosz fenyegetés miatt, az elrettentés jegyében több száz NATO-katona tartózkodik majd folyamatosan lengyelországi és balti államokbeli kiképző központokban.
Michael Fallon brit védelmi miniszter kijelentése szerint a nyugati szövetségnek választ kell adni a folytatódó orosz provokációkra és agressziós cselekményekre, így az Ukrajnával szembeni orosz katonai fellépésre. Stoltenberg elmondta, hogy a britek pótlólagos erőket bocsátanak a NATO rendelkezésére, a keleti tagországokban levő szövetséges katonai jelenlét növelésére.
A NATO Lándzsahegy néven emlegetett, rendkívül gyorsan - mindössze néhány napon belül - bevethető katonai kontingenst alakít ki, amelynek a vezetését egyes tagországok rotációs alapon látják el. A Lándzsahegy létrehozásában jelentős szerepet játszanak a németek, akik egyébként 2019-ben fogják ellátni a soros irányító szerepkört.
Ugyancsak egyetértés mutatkozik a NATO-tagországok között abban, hogy meg kell teremteni a képességeket a NATO délkeleti szárnyán található Törökország hatékonyabb védelmezésére, tekintettel Oroszország újkeletű szíriai katonai fellépésére. Stoltenberg aggodalmat keltőnek minősítette a szíriai konfliktusba történő orosz beavatkozást.
A védelmi miniszterek ülésén elhangzott, hogy a NATO gyorsan bevethető erőinek szükség esetén készen kell állniuk az esetleges törökországi alkalmazásra is. A korábban Törökország szíriai határának közelében telepített Patriot légvédelmi rakétarendszereket ugyanakkor - a hollandok és az amerikaiak után - hamarosan a németek is leszerelik. Egyelőre nem világos, hogy más NATO-tagországok pótolják-e ezt a légvédelmi képességet hasonló eszközökkel.