Lázár az e heti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar kormány jelenleg nemzetközi egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy a biztonsági határzár működésével kapcsolatos lépését meghozza. Magyarországnak az a terve, hogy a visegrádi tagállamokkal közösen védi meg a magyar-horvát határt - jelezte.
Tiltott határátlépés miatt eddig több mint 400 büntetőeljárás indult: 183 embert egy évre, 201-et két évre utasítottak ki és volt egy-egy ember, akik 3, illetve 5 évig nem léphetnek be Magyarországra. További két esetben megrovást alkalmaztak - fejtette ki. Tíz esetben a bíróság visszaküldte az iratokat az ügyészségre, egy alkalommal megszüntették az eljárást és 11-en fellebbeztek. A miniszter jelezte: a kormány kész minden bírósági többletköltséget kifizetni, október végén várják, hogy az Országos Bírósági Hivatal megjelölje igényét. Beszámolt arról is, hogy a költségvetésből eddig 60 milliárd forintot fordítottak a bevándorlás kezelésére. A központi operatív törzs adatai szerint a MÁV 524 millió, a BKV - a jelenlegi feldolgozottság alapján - 160 millió, a Volán társaságok 200 millió forintot költöttek a migránsok szállítására, azaz áfával együtt 1 milliárd forint feletti ez az összeg.
Lázár János úgy fogalmazott: szervezett embercsempész-akció zajlik Magyarország ellen a horvát állam intenzív részvételével. A miniszter azt is mondta, könnyen lehet, hogy az idén összesen 600 ezer illegális bevándorló érkezik Magyarországra. "Az a reményünk van, hogy a határzár működése után a nyomás jelentősen csökken vagy elkerüli Magyarországot" - fűzte hozzá a Miniszterelnökség vezetője.
Már majdnem kész a határzár
Lázár szerint a magyar-szerb határ felől már nem próbálkoznak a menekülők, inkább a horvátok felől, de az ottani határzár is 99 százalékban elkészült már, arról pedig nemzetközi egyeztetések zajlanak, hogy lehetne lezárni a horvát határt. Lázár János azt is ismertette, hogy mostanáig 176 ezer 205 ember folyamodott menedékkérelemért, a múlt héten 764 kérelem érkezett. A csökkenés okának azt tulajdonította, hogy már Horvátország is teljesíti regisztrációs kötelezettségét.
Ezért nem zárták le a horvát határt
Arra a kérdésre, hogy miért nem zárták még le a magyar-horvát határt, a politikus egyrészt Horvátország EU-tagságára hivatkozott, majd megjegyezte, hogy a szerb határzárnál is volt egy türelmi időszak. Megemlítette továbbá a tervezett határvédelmi V4-együttműködést, valamint azt, hogy Ausztria és Németország álláspontja sem közömbös a kérdésben.
Épülhet a román határon is a kerítés
Lázár úgy fogalmazott, hogy bár a kormány nem jókedvében épít kerítéseket, azért arra felkészült, hogy ha szükséges, akkor a magyar-román határra is biztonsági határzárat telepítsen, megakadályozandó az illegális bevándorlók esetleges új útvonalát.
Épül a kerítés a magyar-horvát határon Zákánynál. MTI Fotó: Varga György
Lázár megmagyarázta az állami földek eladását
A külföldiek földszerzésének megakadályozásával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az állami szántóföldek értékesítésére vonatkozó programot. A politikus szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: annak érdekében, hogy külföldiek ne szerezhessenek földtulajdont Magyarországon, fontos biztosítani az államiföld-vásárlási lehetőséget azoknak a magyar földműveseknek, akik ezzel élni akarnak. Később ugyanis Brüsszel "ránk kényszerítheti", hogy külföldiek földet vehessenek Magyarországon - tette hozzá. Hangsúlyozta: a földeladási árverések nyilvánosak lesznek, a földet pedig csak piaci ár fölött lehet majd eladni.
1,5 millió hektár marad az államé
Az első árverési hirdetmények Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei földekre jelennek majd meg, az árverések pedig novemberben kezdődnek. Megerősítette, 380 ezer hektár állami föld értékesítését tervezik, 1,5 millió hektárnyi terület állami tulajdonban marad. A földeladási bevételt nehéz megbecsülni, számítások szerint akár 300 milliárd forintos nagyságrendű összegnek is be kellene folynia, "de nem így tervezünk", mert a legfontosabb, hogy az ebből származó pénzt nem lehet felélni, azt az ország fejlesztésére kell fordítani - közölte a miniszter.
Csak közvélekedés a lopás
Az állami földvagyonnal kapcsolatos, a parlamenti szakbizottságban tett kijelentéseit firtató kérdésre Lázár János úgy reagált, hogy a testület ülésén nem a saját tapasztalatának adott hangot, nem is tudott volna, mert a magyar államnak nincs szántóföldművelő mezőgazdasági vállalkozása. Ez pedig azért van így - magyarázta -, mert pártállástól függetlenül mindenki tudja, hogy ez nem vezet jóra, az általános közvélekedés is az, hogy amikor a magyar állam földet művel, ott csak baj lehet. A miniszter szerint az a közvélekedés, miszerint szétlopták az állami cégeket, a valóságtól független mindig is érezhető volt: a tsz-elnököket illetően, aztán a zöldbárókat illetően, aztán mindenkinek az volt a véleménye, hogy az állam inkább ne folytasson mezőgazdasági tevékenységet, és aztán a Fidesz és az MSZP is értékesítette az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozásokat" - fejtette ki.
Lázár János a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának keddi ülésén a saját korrupt csapatáról beszélt. Gyenge próbálkozás a Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről összemosni a korábbi szocialista és az Orbán-kormányok állami vagyongazdálkodással kapcsolatos tevékenységét - írta az MSZP közleményében. A szocialista párt parlamenti vitanap-kezdeményezése az állami földeladásokról célba ért, megvan a szükséges mennyiségű aláírás, úgyhogy Lázár János a Parlamentben is elmondhatja majd, hogyan lopta szét a "fideszes menedzsment" az állami vagyont - fogalmazott Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese.
Vége a kormányátalakításnak
A miniszterelnök a szerdai kormányülésen bejelentette, hogy lezárta a kormányátalakítást, nem lesz több szervezeti változás, sem személyi döntés, a következő tíz napban pedig végrehajtanak minden változást, megkapja a kinevezését az új miniszter és az új államtitkárok is - mondta Lázár János a további kormányátalakításra vagy minisztériumi struktúraváltásra vonatkozó kérdésre.
Új gyorsforgalmi úttípust vezetnek be
A kormány bevezet egy új úttípust, ami a gyorsút lesz. Az ötlet a fejlesztési miniszteré, az un. gyorsutak a megyeszékhelyeket kötik majd össze az autópályákkal. Lázár János bejelentette azt is, hogy munkába áll 365 új traffipax is.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Könnyített ügyintézés jöhet
Lázár a bürokráciacsökkentés első fontos lépéseként hivatkozott egy 110 törvény módosítását tartalmazó csomagról, amelynek tárgyalását a héten kezdte meg a parlament. Az általános ügyintézési határidők jelentősen rövidülnek, az államnak legfeljebb 60 napon belül el kell intéznie az ügyeket.
Közölte: jövő márciusra 278 új kormányablak lesz és további 10 milliárd forintot fordítanak a hivatalok felújítására, január 1-jétől pedig számos eljárási díj csökken vagy megszűnik. A jövőben ingyenes eljárások közé sorolta a diákigazolvány kiállítását, a felvételi eljárást, az erkölcsi bizonyítvány kiállítását, valamint a vállalkozóknak az adóhatósági igazolás és cégiratok kiállítását. Az a tervük - folytatta -, hogy az ellopott okmányok helyett az állam térítésmentesen állítsa ki az újakat, továbbá öröklés esetén a tulajdonjog bejegyzését is díjmentessé teszik.
A tárcavezető a tájékoztatón az adóeljárások egyszerűsítése mellett foglalt állást és azt mondta, folyamatos ellenőrzés és bírságolás helyett abból kell kiindulni, hogy az adózók jogkövetők. Kérdésre elmondta: az eljárási díjak csökkentésére még ebben a hónapban javaslatot tesz a parlamentnek, novemberben pedig benyújtja azt a javaslatát, amely a közigazgatásban dolgozók jövő júliusban kezdődő, átlagosan 30 százalékos béremelését tartalmazza.
Lázár inkább optimista
Nem vagyok pesszimista, inkább jól tájékozott optimistának tartom magam - árulta el a miniszter. Úgy vélte, megkérdőjelezhetetlenek a kormány által elért sikerek, ezért is helytálló a "magyar reformok működnek" témakörű, az utcákon pár hete látható kormányzati plakátkampány üzenete.
Megszűnnek a megyei szintű NAV-igazgatóságok - erősítette meg a korábbi bejelentést Lázár János, és elárulta, hogy Tállai András kormánybiztosként év végéig a NAV átalakításán dolgozik.
Nincs minden rendben
Az ellenzéki pártok majd hozzáférhetnek a lezárt Kehi-ellenőrzések vizsgálati anyagához - mondta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 22 erdőgazdaságra kiterjedő vizsgálatáról a miniszter. Lázár nem kívánt megjegyzéseket fűzni a témához, mivel szerinte messze vannak még a tapasztalatok levonásától, de az eddig nyilvánosságra kerültek alapján az biztos, hogy "nem néz ki jól a dolog."
Az elmúlt két kormányülésről beszámolva Lázár János elmondta: a tanácskozásokon szó volt Magyarország hulladékkezelési stratégiájáról, amellyel kapcsolatban a kabinet fontosnak tartja, hogy a folyamatosan betelő hulladéklerakók helyett hulladékégetők is létesüljenek, ahogyan a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét is kiemelten kezelik.
Pályázik Magyarország
Tudatta továbbá: a kabinet felhatalmazta Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy nyújtsa be Magyarország pályázatát a 2019-es Európai Maccabi Játékok megrendezésére. Az előzetes költségeket - infrastruktúra nélkül - nagyságrendileg 2 milliárd forintra becsülte.
Megkérdezték a minisztert az FHB takarékszövetkezeti integrációhoz való csatlakozási szándékáról is. Azt felelte: a kormány maximálisan támogatja azt, ez erősíti az integrációt és az érintett bankot is, s a lépés a jegybank minden kívánalmának megfelel. Lázár János az MKB Bank többségi tulajdonrészének értékesítését firtató kérdésre azt mondta: Európában nem szokás, hogy az állam hosszú távon nagy részesedéssel van jelen a kereskedelmi bankok piacán, az átmenetileg állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokat piacra kell vinni. A kormány döntést hozott arról, hogy az MKB esetében lehetőleg idén, de fél éven felül, a Budapest Bank esetében pedig a jövő év első félévében megtörténhet az értékesítés.
A növekedés érdekében szükség van Magyarországon a kereskedelmi hitelezés támogatására, ezért az EBRD-vel folyamatos tárgyalásokat kell folytatni arról, hogy a hazai kereskedelmi bankok ezt hogyan tudják megtenni - fejtette ki, jelezve: nem a korábbi megállapodás felülvizsgálatáról van szó, hanem éppen annak a betartásáról és újabb segítség felvetéséről. Az MKB esetében a többségi külföldi tulajdonszerzésre vonatkozó felvetést hibának nevezte, szerinte többségi magyar tulajdonban kell maradnia.
A miniszter kérdésre arról is beszélt: a kormány javaslatot vár a MÁV elnökétől a Nyugati pályaudvar teljes rekonstrukciójára, valamint a pályaudvar és a Városliget közötti jelenlegi MÁV-területeken egy zöldterület-rehabilitációs programra.