A JÓL-LÉT Alapítvány tapasztalatai szerint a várandósság, majd a kisgyermek nevelése miatt a női munkavállalók a diszkrimináció legkülönbözőbb formáit szenvedik el. Az anyabarát munkaerő-piaci tanácsadással és közvetítéssel foglalkozó civil szervezethez érkezett személyes beszámolók, illetve a munkaerő-piaci mutatók arra utalnak, hogy általános jelenséggel állunk szemben, a felszínre kerülő esetek, és az azokkal kapcsolatos jogi eljárások száma pedig arra enged következtetni, hogy nagyon nagy a látencia ezen a területen. Az alapítvány most egy online kérdőív segítségével szeretne eljutni az érintettekhez, hogy aktuális információkat és pontos képet kapjon a diszkrimináció alakulásáról.
A KSH először 2010-ben foglalkozott a nőkkel szembeni munkaerő-piaci diszkrimináció kérdésével. Akkor 3 millió dolgozó nő közül 441 100 fő tapasztalt álláskeresése során tényleges diszkriminációt. Családi körülményeik és nemi megkülönböztetésük miatt 29,5 százalékuk élt meg hátrányos megkülönböztetést álláskeresése során. Ugyanennyi százalékuk számolt be diszkriminációs tapasztalatairól korábbi elbocsátási ügyek kapcsán. Ehhez képest, két évvel később szintén a KSH adatai alapján, a megkérdezettek a diszkrimináció további növekedését észlelték. A 2012-es adatok szerint a két nem közötti eltérés a 30–44 éves, azaz a gyermeknevelésben leginkább érintett korosztályoknál a legnagyobb.
A foglalkoztatott férfiak esetében az életkor előrehaladásával egészen a 40-es éveik közepéig csökkenő tendenciát mutat a diszkrimináltak aránya, a nőknél a 20-as éveik elmúltával, valószínűleg a családi terhek megnövekedése miatt is ugyanez az arány számottevően növekszik. Egy korábbi, 2007-es kutatás szerint, amelyet a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda végzett, a gyermekvállalás a nők foglalkoztatási esélyét 37 százalékkal rontja. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2011-ben vizsgálta a hátrányos megkülönböztetés megjelenési formáit, mechanizmusait a munkavállalói kiválasztás gyakorlatában, és azt találta, hogy a munkáltatók rendszeresen tesznek fel – a jogszabály által egyébként tiltott – kérdéseket a női pályázó családi életére, gyermekvállalási szándékaira vonatkozóan.
A KSH felmérés és az Egyenlő Bánásmód Hatóság beszámolói is megerősítik, a nőkkel szembeni, gyermekvállalással összefüggő diszkriminációs esetek közül a leggyakoribbak az olyan helyzetek, amikor a munkaviszonyt a terhesség bejelentésekor szüntetik meg, vagy amikor visszatérés esetén rábeszélik a nőt a munkaviszony közös megszüntetésére („úgysem tudná már korábbi feladatait ellátni a gyerek mellett”). Gyakorta előfordul, hogy olyan munkahelyi légkört alakítanak ki körülötte, amivel elérik, ő maga adja be felmondását, és nem ritka az sem, hogy rosszabb feltételekkel, vagy alacsonyabb szintű és/vagy fizetéssel járó pozícióba veszik vissza, illetve alkalmazzák tovább a kisgyerekes anyát, esetleg bérét nem igazítják a vállalati bérnövekedéshez. Sokan panaszkodnak arra, hogy továbbképzési, előmeneteli igényüket figyelmen kívül hagyják, felhalmozott járandóságaikat nem fizetik ki, a nekik járó juttatásokat „elhallgatják”.
A napokban jelent meg az Egyesült Királyság antidiszkriminációs hatóságának jelentése, amely szerint évente 54 000 nő szenved el diszkriminációt várandóssága, vagy kisgyermekes státusza miatt a munkaerő-piacon. A The Guardian számol be arról, hogy egy brit édesanya, aki a terhessége során komoly munkahelyi diszkrimináció áldozatává vált, kampányt indított az anyasággal összefüggő tömegesen előforduló diszkriminációval szemben. Létrehozott egy olyan online felületet (Pregnant then Screwed), ahol a nők anonim módon számolhatnak be az őket ért méltánytalan, megkülönböztető bánásmódról.
Az itt olvasható beszámolók semmiben sem térnek el a magyarországi érintettek tapasztalataitól. Természetesen az anyasággal kapcsolatos megkülönböztetés csak egyik formája a nőkkel szembeni diszkriminációnak. Mindenki számára ismeretes a nők és férfiak közötti bérkülönbség problematikája, vagy az üvegplafon jelenség (a karriert építő nők egy idő után láthatatlan akadályba ütköznek, amely lehetetlenné teszi, hogy feljebb jussanak a szakmai szamárlétrán).