Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára szerint a fejlesztések célja a "hátrányos és halmozottan hátrányos területeken" szükséges "alapvető feltételek" megteremtésére, valamint "a megnövekedett gyermeklétszám miatt szükségessé váló, hiánypótló jellegű ingatlanfejlesztés és -bővítésre" irányul. Első ütemben 25 településen 3 tornaszoba, és 22 különböző típusú tornaterem kialakítását kezdték meg.
A tornateremhiány a mindennapos testnevelés rendszerének kiteljesedése - a mostani tanévtől már minden évfolyamon kötelező a napi egy tornaóra - után vált igazán érzékelhetővé. Az Emmi szerint jelenleg mintegy 8700 sportolásra alkalmas tornaterem és tornaszoba van az országban, ezek körülbelül 14 ezer iskolai telephely között oszlanak el, ám a meglévő tornatermek közül azonban sok korszerűtlen, rossz állapotban van. Ahol nincs sportterem, a tanárok "elméleti testnevelésórát" tartanak, jobb híján valamilyen sportfilmet néznek a diákokkal. De még az olyan iskolákban is akadnak problémák, amelyek rendelkeznek tornateremmel; sokszor ugyanis az órarendet nem tudják úgy összeállítani, hogy a termet minden nap minden egyes évfolyam használhassa.
Rétvári szerint a mindennapos testnevelésórákat minden intézményben megtartják, szükség esetén az iskolák fenntartói egyéni megállapodásokat kötnek más, megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézményekkel, sportegyesületekkel. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszóiskolájával is szerződést kötött, ám a 444.hu szerint a számlát már nem tudta fizetni. Pedig Rétvári azt is közölte: idén októbertől 23 településen kezdik el építeni a tanuszodákat is. Az Együtt ezt "kampánykamunak" tartja, szerintük ugyanis a programot csak azért találta ki a Fidesz, "mert kellett egy jól hangzó ígéret az önkormányzati választási kampány finisében". Emlékezetes: a putnoki tanuszoda alapkövét még tavaly októberben rakta le Balog Zoltán humánminiszter, az építkezést viszont azóta sem kezdték meg.