Nem gondoltam volna, hogy még én is a számítógép billentyűire teszem az ujjaim menekült ügyben. Eddig az volt a véleményem a témában, mint a legtöbb ellenzéki pártnak, hogy a menekültügy (bevándorlási ügy) egy jó takaró az ország komolyabb problémáinak – oktatás, egészség ügy, nyugdíj, föld értékesítés, stb. – elfedésére. Rá kellett jönnöm, hogy ez a hatalomnak csak a kisebb célja. Szerintem nem a döntések és az intézkedések voltak zavarodottak, hanem a jó előre elhatározott szörnyű döntéseket, intézkedéseket csak zavarodottan, ellentmondásokkal telve lehetett kommunikálni. Nagy Boldizsár szerint azok az országok, amelyek most gátolják az EU tagországok együttműködését, mint például Magyarország, végül „rá fognak jönni: mégiscsak a valóságos menekültügyi együttműködés és tehermegosztás lenne a legjobb mindannyiunknak.”
Szerintem Orbán Viktor most is tudja, mi lenne jó mindannyiunknak, de az neki nem jó és őt csak az érdekli, hogy neki és az őt követő „birkáknak” mi a jó. Nekem az a véleményem, hogy alábecsüljük a „kedves vezető” eddigi ténykedését ebben a témában. Szerintem igenis minden jól meg lett tervezve és még jobban meglett valósítva. A kormányfő szándékosan tart fenn olyan állapotokat, amelyekre hivatkozva hergelheti a közvéleményt és mondhatja azt, hogy ezektől a veszélyes hordáktól kell megvédenünk a nemzetet. Még attól sem riad vissza, hogy azt állítsa „fegyveres támadás érte Magyarországot dél felől”. Az Európai Unió megmentőjének tekinti magát, minden mondatában. Lendvai Ildikó szerint: „Orbán mitikus magasságba emelte személyes küldetését”. Ezzel megvalósította a jelentősebb célt, a belpolitikai játszmában egy előre hozott választási kampányt.
