Nem mutatnak "észrevehető fejlődést" matematika, olvasás, illetve a tudományok területén azon oktatási rendszerek diákjai, akik sok időt töltenek különböző információs és kommunikációs technológiák (ICT) használatával - legalábbis erre a következtetésre jutott egyik legfrissebb kutatásában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A kutatók a több mint 70 országban végzett PISA-teszt eredmények, valamint más nemzetközi tanulói tudásszintvizsgálatok alapján mérték fel az információs technológia a gyerekek iskolai teljesítményére gyakorolt hatását. Az eredmények megdöbbentőek, hiszen arra lehet belőlük következtetni, hogy az oktatás technikai modernizálására való törekvés tévútra vezet.
Az OECD jelentése szerint azok a tanulók, akik nagy rendszerességgel használnak számítógépet az iskolában, rosszabb eredményeket érnek el, míg a számítógépet mérsékelten - heti egy vagy két alkalommal - használó diákok "valamivel jobban teljesítenek", mint a számítógépet ritkán használó társaik. Az iskolák technológiai fejlesztése hamis reményeket keltett - állítja Andreas Schleicher. Az OECD oktatási igazgatója szerint a számítógépek ahelyett, hogy megkönnyítenék az iskolákban zajló oktatási tevékenységet, inkább elvonják a diákok figyelmét, valamint előfordulhat, hogy a tanulók egyszerűen kimásolják az internetről az "előre elkészített" házi feladatokat.
Schleicher szerint a kutatások eredményei rávilágítottak arra, hogy még azokban az intézményekben sem javultak számottevően a diákok eredményei, ahol jelentős figyelmet, és nem utolsó sorban pénzt fordítottak a technikai fejlesztésekre - nyilatkozta a BBC News-nak. Az amerikai Gartner informatikai és távközlési piackutató vállalat szerint évente 17,5 milliárd fontnak megfelelő összeget fordítanak világszerte az iskolai technológiák fejlesztésére. Ennek ellenére a mutatók szerint "egyetlen olyan ország sincs, ahol a diákok többsége rendszeresen használja az internetet az iskolában és ezzel együtt javul a diákok teljesítménye".
Az oktatási igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD jelentés egyik legkiábrándítóbb eredménye, hogy a technológia a diákok közötti társadalmi-gazdasági szakadékot is csak tovább szélesítette azáltal, hogy a diákok egymás között túl nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, ki milyen technikai eszközökkel rendelkezik. A szakadék szűkítésében jóval hatékonyabb megoldást jelenthet, hogy a gyerekeket jól megtanítják olvasni és számolni ahelyett, hogy korlátlanul biztosítják számukra a a hozzáférést a különböző technológiai eszközökhöz - állítja Schleicher.
A kutatás eredményei szerint az iskolai internethasználatban élen járó hét ország közül háromban - Ausztrália, Új-Zéland és Svédország - állapítottak meg "jelentős hanyatlást", és három esetében - Spanyolország, Norvégia és Dánia - stagnálást a diákok olvasási képességeink terén. Magyarország az iskolai internethasználat idejét tekintve a tizedik helyre került, a magyar iskolások átlagosan fél órát interneteznek az iskolában. A legjobb oktatási eredmények pedig épp azokban az országokban születnek, ahol az iskolákban csak óvatosan alkalmazzák a számítógépeket az oktatás során, a nemzetközi teszteken Dél-Korea, Sanghaj, Hongkong és Japán szerepelt a legjobbak között.
Schleicher hangsúlyozta: az eredmények nem a technológiával segített pedagógia ellen hangolnak, hanem a jelenleginél jóval hatékonyabb oktatási módszerek kidolgozását sürgetik. A technológiai eszközök mind szélesebb körű elterjedése az élet minden területén - és így az oktatásban is - ugyanis elkerülhetetlen. Magyarországon különösen nagy lemaradások vannak, a Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének felmérése szerint a 15 éves magyar fiatalok mintegy 60 százaléka digitálisan írástudatlan. Az OECD jelentése is arra figyelmeztet, hogy irányváltásra van szükség a számítástechnikai oktatás és a digitális kompetenciák fejlesztése terén, hiszen az általános digitális készségek már egyre több munkahelyen az alapvető elvárások közé tartoznak.