Úgy vélte, hogy a menekülteknek a védelmet a polgárháborús országokkal szomszédos államoknak kell biztosítani. Azt mondta, hogy az arab tavasz után Magyarország 1500 családot fogadott be, és megismételte, hogy megállapodást kötött a kopt keresztényekkel. Újra állította: ha a muzulmánokat beengedik a kontinensre, hamarosan többségbe kerülnek majd, mert a százmilliót is elérheti azoknak a száma, akik Európába akarnak jönni. Magyarország viszont az ezer éve kitaposott ösvényen szeretne tovább haladni - mondta. Arról is szólt: nem veszi komolyan, „a játék részének” tekinti Werner Faymann osztrák kancellár bírálatát, aki azt mondta, hogy a menekültekkel való magyarországi bánásmód „Európa történelmének legsötétebb fejezetére emlékeztet”. „Ez egyszerűen rossz magatartás. Civilizált európaiaknak nem lenne szabad így kifejteni a véleményét” – jelentette ki.
A kormányfő az interjúban a "Mit tenne Magyarország, ha kötelezik menekültkvótákra?" a távirati iroda szűk közléséhez képest úgy nyilatkozott:
- Azon vagyunk, hogy szövetségeseket találjunk, akik szintén nem értenek egyet a kvótákkal. Az időzítés szörnyű. A kvóták egy racionális vita alapját képezhetnék. De mi egy trükk áldozatai vagyunk. Normális körülmények között az alapvető kérdésekről konszenzussal döntenek a tanácsban. A bizottságnak azonban jogában áll a tanács bevonása nélkül bevezetni kötelező kvótarendszert. Ezért nagy árat fogunk fizetni. De én nem tudom megállítani ezt a jogi folyamatot.
- Magyarország tehát akkor megvalósítaná a kötelező kvótát?
- Én ellene fogok szavazni. De ha törvény lesz, akkor jogilag nem tudunk ellene tenni. Különben Magyarország pert vesztene a bíróság előtt. Ez az intézményes csapda.