Orbán Viktor hosszú hónapok óta, indul az írás, „zajos védelmezője a fehér és keresztény Európának, amelyet a más kultúrából érkezett idegenek elveszejteni akarnak”. De milyen kereszténységről van is szó? A menekültválság meztelenre vetkőzteti azt a politikai szakadást, amelyet az orosz Vlagyimir Putyin óhajtana előidézni, a Ferenc pápa által képviselt „evangéliumi kereszténység”, amely kétségtelenül a szegényekhez fordul, és az Európai Unióban, Angéla Merkel által is képviselt kereszténydemokrata irányzat között. A magyar miniszterelnök nem csupán a német kancellárt akarja előzni, hanem a Vatikánt is. Ez a konfliktus kényes helyzetbe taszítja a magyar egyházat, amelynek lavíroznia kell a kereszténység két eltérő irányzata között. A gazdasági emigráció, zavargásokat provokál, és fenyegeti Európa népeit, - idézte a Le Monde Kontrát Károly belügyi államtitkárt, - aki azt jövendölte, hogy az érkező menekültek „terroristák lesznek”.
Ez az idegengyűlölő szóhasználat a magyar kormánynak immár kilenc hónapja kiváltsága. A törvényhozás ideológiai fegyverzetének szeptember 15-e óta szerves része a hadsereg mozgósítása is. Az egyház azóta hallgatásba burkolózik, sem Erdő Péter, a katolikus klérus feje, sem a református Bölcskei Gusztáv nem határolódik el. Erdő bíboros Orbán Viktor jelenlétében a Bazilikában „a menekültek áramlatával szemben” cselekvésre szólította föl a híveket. De visszakoznia kellett. A Washington Post által megszólaltatott Kiss-Rigó László, szegedi püspök, kevésbé diplomatikus hangnemben úgy nyilatkozott, hogy a pápa téved, mert akik a schengeni határokat elözönléssel ostromolják, Allah dicsőítésével érkeznek, hatalomra törnek. „Teljesen egyetértek a kormányfővel” hangsúlyozta a püspök.
A Le Monde idézte Jakab Attila kutatót, aki azt fejtegette, hogy ezek a tézisek nem meglepők. A püspökök a pápától egyetlen garast sem kapnak, igazi főnökük a miniszterelnök, aki megvásárolta őket. Európát – fejtegette tovább Jakab Attila – szakadás jellemzi a „fehér földrész, és a szolidárisak” között. Orbán a politikai kereszténység nevében lép föl, kevésbé érzékeny a szociális igazságosságra, őt az „erkölcsi rend” foglalkoztatja. A pápai vonalvezetéssel ez az úttévesztő koncepció áll szemben. A kálvinista Orbán a konzervatív XVI. Benedek pápa idején a Vatikánhoz közeledett. Ez vagyok én, vallja, másképpen cselekedni nincs módomban. Ez a fölfogás állítja a Le Monde cikkírója, „az Európai Unió szakadását vetíti előre”.