A Nemzeti Választási Bizottsághoz Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke fordult három jogértelmezési kérdéssel. Az NVB múlt heti ülésén egyetértett az iránymutatások kiadásával, és lefolytatta azok általános vitáját, pénteken pedig a részletes vita után döntött az iránymutatások kiadásáról.
Az első jogértelmezési kérdés lényege az volt, hogy ha valaki, aki több kérdésben is gyűjt aláírásokat, egyszerre adja le az íveket, és az ellenőrzés során az NVI összekeveredett íveket talál, akkor az azokon lévő aláírásokat elfogadhatja-e érvényesnek, vagy érvénytelennek kell nyilvánítania a rossz "csomagban" szereplő íveken lévő aláírásokat.
Az NVB iránymutatása szerint az azonos gyűjtő által egyszerre behozott ívek ellenőrzése során a véletlenül összekeveredett íveket az NVI-nek "át kell csoportosítania" a megfelelő kérdéshez és nem tekintik érvénytelennek a máshová keveredett íveket. A különböző gyűjtő által vagy a különböző időpontokban leadott íveknél a keveredés azonban érvénytelenséget idéz elő.
Pálffy Ilona annak - a jogszabályok által egyértelműen nem rendezett - kérdésnek az eldöntésében is iránymutatást kért a testülettől, hogy az NVI-nek az aláírást gyűjtő polgár adatait csak formailag kell ellenőriznie vagy tartalmilag is. A jogszabály szerint ugyanis az aláírásokat gyűjtő személynek az íven fel kell tüntetnie személyes adatait, ugyanakkor a törvény nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést arra, hogy a formai ellenőrzésen túl szükséges-e az adatok tartalmi ellenőrzése is.
Az NVB iránymutatása szerint indokolt a gyűjtő kilétének ellenőrzése, így a gyűjtő adatainak tartalmi ellenőrzése is.
Pálffy Ilona harmadik kérdése az volt, hogy az aláírás érvénytelenségét okozza-e, ha a választópolgár a személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló íven nem a személyi azonosítóját, hanem más, magyar állampolgárságát igazoló okirata számát tünteti fel.
Egy 2013-as KIM-rendelet ugyanis külön aláírásgyűjtőív-mintapéldányt határozott meg a személyi azonosítóval rendelkező és külön ívet a személyi azonosítóval nem rendelkezők (határon túli magyarok) számára, ők a honosítási okiratuk számát, vagy az állampolgársági bizonyítványuk számát, vagy a magyar hatóság által kibocsátott útlevelük számát tüntethetik fel. A kérdés lényege tehát az volt, hogy ha egy határon túli magyar választópolgár aláírja az anyaországbeliek számára kiadott ívet, az érvényesnek tekinthető-e.
Az NVB pénteken kiadott iránymutatása szerint mivel két formanyomtatvány létezik a két személyi körre, érvénytelennek tekintik, ha a személyi azonosítót kérő íven valaki nem ezt, hanem személyi igazolványának számát, útlevélszámát, honosítási okiratának számát tünteti fel.
