Kopp, kopp, verik az ajtót a drótkerítésen, lehet, hogy a földikutya az, amelynek az életéért egyesek annyira aggódnak, most, hogy szöges határzár épül a déli határon. Ők a környezetüket kopogtatás útján derítik fel, ilyen módon kommunikálni és tájékozódni is tudnak. Több fajuk is hungarikumnak számít, egyikre-másikra akár ki is tűzhetnék a kokárdát, a Kárpát-medencében öt, egymástól genetikailag nagymértékben különböző földikutyafaj honos. Csak kopogtat, de nem követelődzik, hogy engedjék át a túloldalra, mert az alomzat ott maradt a kerítésen túl, és meg kell szoptatnia a kicsinyeit. Ő egy laza mozdulattal nekilát, és a kerítés alatt pillanatok alatt csinál magának egy járatot, s máris ott van a szoptatószobában. Csak az a baj, hogy nagyon rátarti, nem párzik még a másik kárpátmedenceivel sem, nemhogy minden jöttmenttel, így hát fokozatosan csökken a létszámuk, Európában alig 300-1000 példányt számlálnak. Még az óriás pandánál is védettebbek.
A szöges határzár építői pedig könnyen hihetik, hogy csak egy nagyméretű patkányt csaptak agyon reggelente, ugyanis a hímek a felszínen várják a nőstényeket, merthogy földikutyák alaptörvénye szerint hajnalban, a szabad ég alatt legjobb párzani. Nem követelőznek, bár alaptermészetük a vadság. Nagyon gyanakvók; mindenkit és mindent ellenségnek tartanak. "Még az elébe tett eleséget is előbb megtámadja, fejének, orrának piszkálásával szinte őrjöngésig fokozható az ingerültsége, a végén dühében hason csúszkál, vagy a hátán fetreng"- írja róla a szakember. Ezen kívül nincs rendes szemük, a fülkagylóik is hiányoznak, az alsó, felső metszőfogaik mindig kilógnak a szájukból, csak selymes szőrzetük csalogatja oda párjukat, csoda hogy kihalófélben vannak?
Csak tanulni lehet tőlük, például őrizkedjenek a férfiak attól, hogy úgy viselkedjenek, mint a földikutyák, nem kell földhöz vágni az asszony főztjét, merthogy az olyan, mintha az ellenség csinálta volna, na zakson: az ebéd egy kicsit rosszul sikerült! Ne legyen ingerült, ha a párja kevesli a pénzt, amit a minimálbér-borítékban talál, magyarázza el neki, hogy a kormány a hibás, aki elosztja a nép által előállított GDP-t. A parlament előtt fetrengjenek akár mindketten a hátukon, ne maguk ellen csináljanak balhét. A földikutya-nők pedig hagyják nyugdíjba menni a párjukat, ha már ledolgozták a számukra kijelölt éveket, s egyébként is hagyják őket nyugton, mert a férfiember nagy veszélyben van. Nem elég, hogy nem keresnek annyit, hogy abból eltarthatnák a családjukat, nem szűnik meg egy pillanatra sem a stresszes életük, ráadásul itt van az alkohol, a dohányzás, a munkanélküliség, a mozgásszegény életmód, nem jut elég színházra, szórakozásra.
Jenny Graves, az egyik legnevesebb ausztrál női tudós szerint a férfiak a kihalás szélén állnak, mégpedig az Y kromoszóma sérülékenysége miatt. A nemrég elhunyt Czeizel Endre leintette őt, de már benne van a tudományos dokumentumokban, hogy a tudós nő csak 5 millió évet jósol a férfiaknak. Figyelem, dédelgessük a férfiakat! S közben irigykedjünk az Iránban élő kígyóra, amelynek pók lakik a farka végén. A szokatlan külsejű hüllőt 2006-ban fedezték föl, először azt hitték, hogy torzszülöttről van, szó, de nem, az újonnan felfedezett faj, a "Pseudocerastes urarachnoides" a valóságban él, és virgonckodik. A pókkal igyekszik odacsalni a potenciális áldozatot. Kitárulkozik, s nem kell neki gyertyafényes vacsorát szerveznie, hogy összejöjjön a csiklandozó pásztoróra.
