Angela Merkel kedden Berlinben Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy fenyegetések helyett a másik fél nézetei iránti tiszteletből kiindulva kell tárgyalni az új menekültpolitikáról.
Elmondta, hogy Németország és Svédország egyetért az európai menekültválsággal összefüggő kérdésekben. A közös álláspont alapja, hogy az érvényes előírásoknak "nem csak papíron" kell létezniük, különösen ami a menekültek elhelyezésének "minimális követelményeit" és regisztrációját illeti. Ugyanakkor a területet szabályozó Dublin III. rendelet nem illeszkedik a mindenekelőtt a szíriai polgárháború révén megváltozott helyzethez, ezért egy új, "módosított" menekültpolitikát kell kidolgozni. Németország és Svédország szerint a védelemre jogosult emberek elosztására egy kötelező és méltányos rendszert kell bevezetni, a védelemre nem szoruló embereknek pedig távozniuk kell - tette hozzá Angela Merkel.
Az Európai Bizottság szerdán bemutatandó javaslatcsomagja - benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, valamennyi tagállam számára kötelezettséget előíró kvótarendszerrel - jelenti az "első fontos lépést". A második lépés pedig az, hogy hosszabb távon egy "nyitott", vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani, mert senki nem látja előre, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló ember érkezik az EU-ba - fejtette ki a német kancellár.
Angela Merkel elmondta, szerinte az egyetértés az új menekültpolitikáról "nem holnap, és nem is a jövő héten", de "gyorsan" kialakul majd. Hangsúlyozta: nagyon erős meggyőződése, hogy a menekültválság Európa jövőjét meghatározó ügy.
"Az egész világ Európára figyel, és ebben a helyzetben nem mondhatja senki azt, hogy figyelj, Szíria nagyon messze van tőlünk, egyszerűen nem foglalkozunk a problémával" - fogalmazott a kancellár. Az ilyen hozzáállás "súlyos károkat okozna", ezért végül vállalnia kell a válság kezeléséért viselt felelősséget mindenkinek, aki elfogadja az Európa alapját jelentő értékeket - szögezte le Angela Merkel.
Aláhúzta, hogy Németország és Svédország mindazon "univerzális értékekre" hivatkozva érvel, amelyek iránt valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát, és rámutatott, hogy a genfi menekültügyi egyezményhez az összes tagország csatlakozott.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miként biztosítható, hogy a menekültek ott maradjanak abban a tagországban, amelybe a kvótarendszer révén kerülnek, Angela Merkel kifejtette, hogy minden tagország megfelel a menekültek befogadásával kapcsolatban támasztott követelményeknek, "különben nem is vehetnének részt a közös menekültpolitikában", így országtól függetlenül mindenhol el lehet helyezni elfogadható körülmények között háború, elnyomás elől menekülő embereket.
Amikor pedig egy menekültet elhelyeznek egy bizonyos országban, "a szociális támogatás csak abban az országban jár, és más országokban nem jár" - mondta a német kancellár.
Angela Merkel kitért az elől, hogy számszerűsítse Németország befogadóképességét: arra a kérdésre, hogy osztja-e Sigmar Gabriel alkancellár véleményét, miszerint Németország hosszabb távon évente félmillió ember befogadásával, integrálásával tud megbirkózni, azt mondta, hogy "senki nem lát a jövőbe", és ha bajban lévő emberek segítséget kérnek, akkor "meg kell oldani a feladatot."
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.
Juncker szerdán áll elő az Európai Bizottság javaslatával
MInt a Népszava megírta: Jean-Claude Juncker holnap délelőtt Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén vázolja fel az Európai Bizottságnak az európai menekülthelyzet kezelését célzó legújabb javaslatát. Uniós források szerint az Európai Bizottság (EB) elnöke megerősíti azt a korábbi javaslatot, hogy a tagországok 54 ezer menekültet vegyenek át Magyarországtól.
Májusban a brüsszeli bizottság még azt indítványozta, hogy Olaszországot és Görögországot összesen 40 ezer fővel tehermentesítsék a többiek, országonként meghatározott, kötelező kvótarendszer alapján. A kötelező kvóták gondolata azonban nem kapta meg a tagállamok szükséges mértékű támogatottságát, bár a legtöbb tagállam önként vállalta több-kevesebb menekült átvételét. Időközben a menekültek száma rohamosan nőtt, és az EU immár a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országok között ismeri el - Olaszország és Görögország mellett - Magyarországot is.
Egy névtelen uniós forrás szerint Juncker azt fogja javasolni, hogy a 40 ezret fejeljék meg további 120 ezerrel, és ebből a 120 ezer emberből 54 ezret a magyaroktól vegyenek át a többiek. E létszámból a legtöbbet - 31 és fél ezer embert - Németország vállalja, Franciaország pedig 24 ezret.