A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője szerint azonban a menedékkérők 90-95 százaléka azonnal továbbmegy az országból - már idén is legalább 130 ezren távoztak. Gyulai állítja, az ideérkezők jelentős része kínzás áldozata, súlyosan traumatizált, akik a háború, a menekülés, a család elvesztése miatt nagyon rossz pszichés állapotban vannak. Nagyon sok a gyerek köztük, betegek, alultápláltak, sokan érkeznek kiszáradva. Vannak, akik vallási, nemi és egyéb kisebbségekhez tartoznak. A kormány e téren nem aggódik különösebben amiatt, hogy nem tartja be az uniós jogszabályokat.
A programvezető úgy véli, a magyar menekültügyi rendszer nem tudja a helyzetet kezelni, pedig nem volna lehetetlen. Magyarország nagyon szigorúan „méri" a menekültstátuszt, tavaly az érdemben elbírált ügyek 9 százaléka végződött pozitív döntéssel, ami a legalacsonyabb az egész unióban – az átlag pedig 45 százalék. Gyulai szerint nemcsak nem tudják, de nem is igazán akarják hatékonyan kezelni a hatóságok a menekülthelyzetet, amire számtalan lehetőség lett volna. 2007 óta az EU-tól Magyarország több mint kétmilliárd forintot kapott a menekültügyi rendszer fejlesztésére, a határőrizet erősítésére, modernizálására pedig mintegy 18 milliárdot.
Mindebből nem sikerült egyetlen, valamirevaló előállító helyiséget sem létrehozni a határon, ahol humánus körülmények között lehetne akár nagyobb számban is előállítani a külföldieket. Hozzáteszi, ha a kerítésre szánt pénzt, a nemzeti konzultáció és a idegenellenességet szító plakátkampány árát arra fordították volna, hogy megerősítsék a magyar menekültügyi rendszert, akkor ebből a pénzből sokkal magasabb színvonalon is simán tudna működni a teljes magyar menekültügy éveken keresztül.
