Többhetes vizsgálat folyt annak érdekében, hogy ennél konkrétabban azonosítsák a szárnydarabot. A Boeing 777-es típusból eddig öt zuhant le, és a maláj utasszállító volt az egyetlen, amelyik víz fölött - mondta Háy György repülésbiztonsági szakértő az M1 aktuális csatorna egy reggeli műsorában.
Hogy a jelenlegi technikai fejlettség mellett hogyan lehetséges, hogy egy utasszállító repülőgépnek nyoma vész, Háy György azt válaszolta: a gépek nyomonkövetésének legfőbb eszközeként használt radarberendezésnek komoly korlátai vannak. A radarhullámok nem tudják követni a Föld görbületét, emiatt csak néhány száz kilométeres távolságra "látnak". Emiatt, és mert radartelepítéshez szárazföldre van szükség, az óceán és a sarkok fölött repülő gépeket a radarok nem követik nyomon; összességében a Föld felszínének hozzávetőlegesen az egynegyedét tudják megfigyelés alatt tartani.
Hozzátette: az utasszállító eltűnése után felmerült, nagyon komoly igény van arra, hogy továbbfejlesszék a nyomon követést. A leghatékonyabb módszer az lenne, ha a különböző rendszereket - radar, a repülőgép saját számítógépes navigációs rendszere, rövidhullám, műhold - összekapcsolva, egyszerre lehetne alkalmazni, a legújabb fejlesztések szerint ez már lehetséges is.
A Malaysia Airlines malajziai légitársaság MH370 járata Kuala Lumpurból indult Pekingbe 239 emberrel a fedélzetén 2014. március 8-án, de egy órával a felszállás után eltűnt a radarok képernyőjéről. A Réunion szigetén talált csűrőlap az első nyom a gép utáni kutatás során. A szigeten és annak környékén azóta is kutatnak további roncsdarabok után.
