A menekült kérdés megoldása helyett az Orbán-kormány meccset játszik a problémával. Az edzőmérkőzések nem sikerültek jól, az időközi választásokat elveszítette a Fidesz, a brókerbotrányok kikezdték a szavahihetőséget, a fekete ruhás nővérek tüntetései roppant kellemetlenek, a pedagógusok sem fértek bele a nekik varrt ruhába. Aztán megjelentek a menekültek és Orbán rögtön lecsapott a lehetőségre. A meccs jól indult, bár István királyunk óva intett bennünket az idegenellenességtől és történelmünkben tragédiák sorát éltük meg e miatt, a kezdőrúgás mégis a magyarok idegenellenessége lett. Az Orbán kormány kijelentette, megvédi az országot. A vezetést is megszerezte, a Fidesz-hívők zárták soraikat, a választani nem tudók kezdtek Orbánhoz közeledni, az ellenzék labdába sem rúgott. Még kerítéssel is megerősítették a védelmet, bár később kiderült hamar ki tud lyukadni.
A második félidő rosszul kezdődött, a menekültek egyre nagyobb számban jelentek meg és kezdtek a taktikai hiányosságok felszínre kerülni. A megzavarodott csapatot különböző, sokszor teljesen ellentmondó bekiabálásokkal próbálták helyre tenni. Kiderült az is, hogy jó lett volna tapasztaltabb, más nemzetiségű edzőktől tanácsot kérni, mondjuk az olaszoktól, ők vajon hogyan csinálják? Ott sokkal több a hajón érkező menekült, még sincs ekkora ribillió mint nálunk. Ráadásul öngólt is rúgtunk, az Uniót ellenségnek néztük, mikor közben kiderült, hogy egy csapatban játszunk. Így az első félidőt elveszítettük, most is támadnak a Keleti felől és nem tudjuk mit csináljunk. Talán jó lenne idegenlégiósokkal cserélni, a németek jók lennének, mert a szavuk döntő lehet. A taktikán is változtatni kellene, mert különben nem csak a meccset, hanem a mezünket is elveszítjük, és akkor mehetünk meztelen fenékkel az öltözőbe.
