Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla: abban valamennyi szakmai szervezet egyetért, hogy a közétkeztetést egészségesebbé kell tenni, ám kérdés, hogy ezt pusztán az ételek só- és zsírtartalmának korlátok közé szorításával meg lehet-e oldani - miközben több helyen nincsenek meg a reformkonyhához szükséges személyi és tárgyi feltételek sem. Az asztalokról eltűnik a só- és cukortartó, az ételek zsír-, szénhidrát, só- és cukortartalmát is szabályozzák, a gyerekek elé sokkal kevesebb zsíros, lisztes étel kerülhet; a tervek szerint sokkal több zöldséggel, gyümölccsel és tejtermékkel szolgálnak majd a konyhák. A szénsavas és cukros üdítők helyett ivóvizet vagy ásványvizet és tejet kapnak - utóbbiból három deciliter jár naponta az általános iskolásoknak, öt deciliter a középiskolásoknak, megcukrozni tilos lesz.
A kormány eredetileg tavaly szeptemberben tervezte elindítani a menzaregulát, ám amikor kiderült, hogy sem az iskolák, sem pedig a szolgáltatók nem állnak még készen a reformokra, a hatályba lépés dátumát idén január 1-jére változtatták. A rendelet bevezetése azonban újból elmaradt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azért, mert ekkor még mindig mérlegelték a közétkeztetők kritikáit, a szülők elvárásait (a hivatalos indoklás szeptemberben is ugyanez volt).
Ennek ellenére több helyen már egészségesebb ételek kerültek az asztalokra, kiderült ugyanis, hogy az Emmi nem értesítette időben az érintett iskolákat és közétkeztetőket, sokan csak a sajtóból értesültek arról, hogy még nem kellene az új szabályoknak megfelelően főzniük; az újabb halogatásról a Magyar Közlöny december 29-i számában, két nappal a tervezett hatályba lépés előtt adtak tájékoztatást.
A kormány szerint a jobb minőségű ételek "nem feltétlen" jelentenek többletkiadást, ám például a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) vagy a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) szerint nem így van. Tettinger Antal, az MKSZ vezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a menzaárak tekintetében országosan nagy a szórás, ám a rendelet miatt 10-20 százalékos emelkedés várható. Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke pedig elmondta: a szolgáltatók valószínűleg kénytelenek lesznek emelni a hatályos nyersanyagnorma szintjén. Hangsúlyozta: szükségszerű lenne a közétkeztetés áfájának csökkentése, amely unión belül jelenleg Magyarországon a legmagasabb.