Ahmed Khan Mahmudzada, aki a fiatal Hasszánt játszotta a Khaled Hosseini bestselleréből készült drámában, Közép-Ázsián, Oroszországon, Fehéroroszországon és a Balti-tengeren átkelve érkezett Svédországba, ahol már három éve él. A jeges tengerben úszva kellett megtennie az út egy részét - derítette ki a The Sunday Telegraph.
"Előfordult, hogy napokig nem volt mit ennünk és még csak kérni sem mertünk, mert az embercsempészek annyira durvák voltak, hogy mindenki rettegett tőlük" - elevenítette fel a vele történteket a brit konzervatív lapnak a most 17 éves fiatal.
A két idősíkon, a szovjet megszállás, majd a tálibok uralma idején Afganisztánban játszódó film Golden Globe díjat nyert, Ahmednek azonban nem hozott elismertséget és jólétet. Csak 15 ezer dollárt kapott a hazara nemzetiségű szolgálófiú szerepéért és végül menekülni kényszerült.
A forgatás alatt a producerek beleegyeztek, hogy a filmből kihagyják azt a jelenetet, amelyben az általa alakított 10 éves kisgyereket megerőszakolja egy idősebb fiú. "Megkérdeztek minket, hogy miért baj az, ha ez benne van a filmben, mire mi azt válaszoltuk: az, hogy akkor nem lesz maradásunk Afganisztánban" - mesélte.
A családnak igaza volt. A jelenet végül bekerült az alkotásba, és ahogy azt Ahmedék megjósolták, a rendkívül konzervatív afgán társadalom nem tudott ezzel mit kezdeni. A filmet betiltották, Ahmed és apja pedig a fenyegetések miatt két évig Dubajban élt a producer cég támogatásával. A család többi tagja azonban nem kapott vízumot, így végül a tálibok fenyegetései ellenére visszatértek Afganisztánba, ahol még mindig ujjal mutogattak rájuk.
"Egy alkalommal téglával betörték az autónk szélvédőjét, és azt kiabálták: ez az a fiú, aki szerepelt abban a filmben, abban, amelyik annyit ártott a kultúránknak!" - emlékezett vissza.
Az ominózus jelenet rendkívül érzékenyen érintette a helyieket, nemcsak azért, mert szexuális tabukat feszegetett, hanem az etnikai ellentétek miatt is. Ahmed az elnyomott hazara kisebbséghez tartozó szolgálót alakított a vásznon, megerőszakolója viszont pastu volt. A hazarák többségében az iszlám síita irányzatának követői, a pastuk viszont szunniták és szép számmal vannak köztük magas rangú tálibok.
Ahmedet azonban sajátjai, a hazarák sem fogadták el. "Azt kérdezgették, miért szerepeltem filmben. Nem vagyunk olyan gyengék, amilyennek azt te mutattad, mondogatták" - mondta, hozzátéve, hogy a pastuk pedig azt hangoztatták, hogy ők nem olyanok, mint a filmben és soha nem vetemednének arra, ami a vásznon látható.
Megpróbáltatásai után a fiú Svédországban békére talált. Borlangéban él, nevelőszülőknél lakik, tőlük tanul svédül. A nyelvet időközben sikerült annyira elsajátítania, hogy néhány napja megkezdte iskolai tanulmányait és tagja a helyi focicsapatnak. Afganisztáni élete csak emlék és ami szerinte a legjobb: már nem szégyelli, hogy szerepelt a Papírsárkányokban. Mi több, új lakóhelyén egyfajta hírességnek számít. A filmezéshez is újra megjött a kedve, arról álmodik, hogy egyszer majd ilyen irányú tanulmányokat folytathat. Szeptemberben zsűritag lesz egy helyi filmfesztiválon.
