Még a kormány sem tudja, mennyibe fog kerülni a kettős határzár - mondta lapunk kérdésére Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője tegnap arra emlékeztetett, hogy a menekültekkel kapcsolatos kiadásokra 28 milliárd forintot különített el a kormány, ám ezt a keretet tovább lehet emelni. Annál is inkább, mert immár brit és német vezető politikusok is nyíltan beszélnek arról, mekkora gondot okoz Európának a migráció. A kettős kerítésrendszerre szükség van, ezt a miniszter a déli határtól harminc kilométerre élő emberként, parlamenti képviselőként is támogatja.
Véleménye szerint mindkét ideiglenes határzárat a teljes szakaszon meg kell valósítani, annak ellenére, hogy eddig viszonylag kevésszer vágták át vagy szakították fel a kerítést. A vasfüggönyök "küldetése ideiglenes", azokat később le fogják bontani, mert "Magyarország nem tervezi, hogy tartósan lezárja ezt a déli határszakaszt". Lázár megerősítette, hogy a gyorstelepítésű drótakadály a hónap végéig elkészül és ezzel párhuzamosan építik az eredetileg jóváhagyott négy méter magas, pengés NATO-dróttal végződő kerítést. A kormány várhatóan augusztus 18-án hagyja jóvá a kettős kerítés létesítését, akkor kerül terítékre Hende Csaba honvédelmi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter jelentése.
Az ideiglenes menekülttáborok létesítéséről Orbán Viktor kérésére a helyi lakossággal, a civilekkel és az önkormányzatokkal folyamatosan egyeztet a belügyminiszter, bár Lázár nem érti pontosan, mi ellen tiltakoznak például a sormásiak, hiszen a befogadó állomások a településektől több kilométerre kapnak helyet. A miniszter beszélt arról is, hogy a déli határ mellett élőkhöz naponta jutnak el a szervezett embercsempészetre utaló jelek. Megmagyarázhatatlanul sok készpénz van az illegális határátlépők egy részénél, "amit nyilvánvalóan korrupcióra használnak fel". Közölte, nem politikai menekültekkel szemben húzzák fel az ideiglenes határzárat, "hanem embercsempészekkel és illegális határátlépőkkel szemben".
Az EU hatályos szabályozása és az uniós irányelvek nem segítik, sőt a legtöbb esetben gátolják a hatékony szembeszállást a jelenlegi nagy bevándorlási hullámmal - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerdai sajtótájékoztatóján. A fideszes képviselő ezt azzal indokolta, hogy miután 2013-ban a menekültügyi őrizet szabályait módosítani kellett, lényegesen rosszabb lett a helyzet a bevándorlók számát tekintve. Amíg volt lehetőség a menekültügyi őrizetre, a menekültstátusz iránt folyamodóknak 2010-ben 64, 2011-ben 70, 2012-ben pedig 64 százalékát lehetett őrizetbe venni. Miután az uniós irányelv átvételével megváltozott a szabályozás, 2013-ban csak 13, 2014-ben pedig 14 százalékát lehetett őrizetbe venni a Magyarországra érkező bevándorlóknak, akik menekültügyi kérelmet nyújtottak be - magyarázta.
Hozzátette: ennek is következménye az a nagymértékű növekedés, amely 2013 után a menekültügyi kérelmet benyújtók számában figyelhető meg, ugyanis míg 2012-ben 2157-en adtak be ilyen kérelmet, 2013-ban 18 900-an, 2014 pedig már 42 777-en. Gulyás Gergely hangsúlyozta: az a tény, hogy nincs lehetőség a menekültjogi kérelem benyújtóinak őrizetbe vételére - vagy legalábbis csak nagyon szűk körben -, jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ilyen nagy számban nőtt a bevándorlók száma Magyarországon. Gulyás szerint bár az ide érkezők 90 százaléka tíz napon belül elhagyja az országot, a dublini egyezmény alapján Magyarországra bármikor visszaküldhetők, ez pedig reális és komoly veszély.
Közölte: méltányolják az egyházi és civil szervezetek munkáját, de más a feladata e szervezeteknek és más az államnak, az állam dolga ugyanis a tiltott határátlépési kísérletek mielőbbi megakadályozása. Végül Gulyás azzal kapcsolatban, hogy a bevándorlók nemzetközi vonatjegyet vásárolhatnak Magyarországon, közölte: a magyar és az uniós szerveknek nincs lehetőségük szankcionálni, ha valaki nem jelentkezik a menekülttáborokban, hanem Nyugatra indul.
Közben a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága Budapesten, a Déli pályaudvarnál, a Vérmező felé eső, gyalogosok által kevésbé használt aluljáróban megnyitotta újabb tranzitzónát.
A kormány úgy döntött, hogy a menekültellenes kampányát kiterjeszti a menekülteket kibocsátó országokra is - értesült az Index. A magyar plakátok azzal próbálják elriasztani az útra kelő afgán és szír migránsokat, hogy a Szerbia felőli országhatáron kerítés épült, nehézzé vált ezen az útvonalon eljutni Nyugat-Európába. Szeptemberben Afganisztánban és Szíriában (de sokkal életszerűbb, hogy a szír határvidék török oldalán) kezd kampányolni a kormány azzal a céllal, hogy csökkentse a migrációs nyomást, és elterelje Magyarország felől az Európába érkező menekülteket. A hirdetésekben azt is érzékeltetni akarják, hogy a magyar kormány nem várja tárt karokkal a migránsokat.
A honlap szerint a kormányzat már megvizsgálta, hogy a háborús országban és a válságövezeti területeken milyen módszerekkel érdemes hirdetni. Arra jutottak, hogy az interneten - elsősorban a Facebookon - keresztül jelenleg csak nagyon kis csoportokat lehetne elérni, ezért a közterületi reklámokra és az újsághirdetésekre kell helyezni a hangsúlyt. A döntés értelmében a plakátolás a magyar-szerb határszakaszon épülő ideiglenes kerítés befejezésével egy időben, szeptemberben kezdődik.
A hirdetések több helyi nyelven és nyelvjárásban is megjelennek majd. A kormány május óta belföldön folytatott bevándorlásellenes plakátkampányt. (2013-ban Kanada magyarországi nagykövetsége négyhetes tájékoztató kampányt indított Miskolcon, hogy plakátokon, újság- és rádiós hirdetéseken mutassa be az ország új menekültügyi rendszerét. Kanada arra hívta fel a figyelmet, hogy összeállította a biztonságos országok listáját, ahonnan az ottawai kormány szerint "normális esetben" nem érkezhetnének menekültek.)
Az idén eddig már több mint 110 ezer menekült státus iránti kérelmet nyújtottak be Magyarországon, köztük csaknem hétezer, kísérő nélkül érkezett gyermeket regisztráltak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint. Az ő kérelmüket soron kívül tárgyalják, de a nemzetközi védelem hiánya esetén sem toloncolják ki őket hazánkból. A kísérő nélküli bevándorló kiskorúakat a Fóti Gyermekvárosban vagy Hódmezővásárhelyen helyezik el, képviseletükre pedig gyermekvédelmi gyámot rendelnek ki.
A menekültügyi hatóságnak a teljes eljárás során a „gyermek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva kell cselekednie, ennek megfelelően a kísérő nélküli kiskorúak eljárásait speciális szaktudással rendelkező döntéshozók folytatják le, sürgősséggel. Amennyiben nem érvényesülnek a nemzetközi védelemben részesítés feltételei, a visszaküldés tilalma akkor is fennáll, ha a gyermekkorú kérelmező esetében a családi egység nem állítható helyre, illetve állami vagy más gondoskodás nem érhető el az adott országban – tudta meg a Magyar Hírlap.
