A több mint 12 órán át tartó vita után a pártvezetés elfogadta a miniszterelnök indítványát és elutasította a Sziriza bal szárnyának javaslatát. A belső ellenzék, a kemény magnak tekintett rebellisek ugyanis azt akarták, hogy a rendkívüli kongresszusra mielőbb, még a hitelezőkkel folytatott tárgyalások lezárása, a megállapodás aláírása előtt kerüljön sor. (A görög kormány ezen a héten kezdte meg a tárgyalásokat a hitelezőkkel, a megállapodást augusztus 20-ig kell aláírni.) Ugyanakkor újabb népszavazást akartak, amelyet már ezen a hétvégén megrendeztek volna. Hogy erre nem kerül sor, az mindenképpen Ciprasz párton belüli sikereként értékelhető.
A miniszterelnök célja, hogy egységessé tegye pártját, amelyet alapjaiban rázott meg a hitelprogramról szóló utolsó két szavazás, amelyen a frakció mintegy ötöde nem fogadta el a kormány indítványát. A július 15 illetve 22-i parlamenti szavazáson 30 Sziriza tag voksolt a nemzetközi hitelezők által kért reformok ellen. S hogy továbbra is mekkorák az ellentétek a párton belül az is mutatja: a Sziriza központi bizottságának 17 tagja jelentette be lemondását a tegnapi döntés után.
Maga Ciprasz a televízióban is közvetített beszédében ismételten elmondta, nem volt más választása, s igent kellett mondania a hitelezők által megkövetelt programra, mert minden más megoldás Grexitet, s a drachma bevezetését jelentette volna.
Panajotisz Lafazanisz, a baloldali platform vezetője, leváltott energiaügyi miniszter keményen nekiment a kormánynak, s mint fogalmazott, a demokrácia nincs többé, „az euró juntájában élünk”.
A Reuters brit hírügynökség szerint a Szirizán belül kialakult válság a legsúlyosabb politikai kihívás, amellyel Ciprasz kénytelen szembenézni. A miniszterelnök népszerűsége azonban sem a pártbeli ellentétek, sem a nemzetközi hitelezők által kért, megszorításokat is tartalmazó reformprogram elfogadása dacára sem csökkent.
