Egészen összerándult a gyomrom, amikor a napokban az egyik internetes portálon azt olvastam, hogy elég egy gonosz üzenet és a telefonom máris úgy viselkedik majd, mint egy utolsó ribanc. Az nyúlkálhat a „szoknyája alá”, akinek kedve szottyan hozzá, mert kitalálták, hogyan lehet egy szimpla MMS-sel lényegében minden androidos telefont „megszállni”, a tulaj minden adata, beszélgetése lefülelhetővé válik.
Régen már attól is ideges lettem, hogy tudtam, a szomszédban lakó Gizi néni esténként odatelepedik lakásunk vele közös falához és üvegpohárral a fülén hallgatózik, mit csinálunk a másik oldalon. Azt se szerettem, hogy még a baráti társaságokban is meg kellett válogatni a mondandónkat, mert „a falnak is füle volt”, értve ez alatt mindenféle állami poloska esetleges kíváncsiságát. Később már azon sem lepődtem meg, amikor egy értekezlet előtt a titkárnő kedves mosollyal elkérte a telefonjainkat. A napokban pedig azt mesélte valaki, nem ritka, hogy még az akkumulátorokat is kivetetik a fontosabb megbeszéléseken a fideszes biztonsági emberek. Ők pedig biztosan tudják, miért teszik.
Persze én is tudom. Amióta kiderült, mekkora „füleket” növesztett világszerte egy amerikai kormányhivatal, ki mindenkinek a telefonjába hallgattak bele - köztük Merkel asszonyéba is -, tényleg nem árt az óvatosság. Bár tőlem aligha tudhatnak meg olyan fontos dolgokat, mint egy kancellártól, de a hazai szolgálatok növekvő kíváncsiságáról már itthon is beszélnek. Igaz, ők „magyar módra” teszik: a legolcsóbb, leggagyibb szoftverrel is beérik, amit persze meg is hekkelnek azon nyomban.
Lehet, hogy Gizi nénire kár volt haragudnom?
