Történelmi jelképek szerepelnek a kormányfő közösségi oldalára feltöltött fotókon - állította Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, miután a román külügyminisztérium vasárnap kifogásolta Orbán Tusnádfürdőről feltöltött, Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmazó fotóit.
Forrás: Facebook/Orbán Viktor
Megírtuk: a miniszterelnök Facebook-oldalán kéttucatnyi hangulatkép jelent meg az erdélyi szabadegyetemről: az egyik felvétel egy jelvényárus portékáját ábrázolja, aki Nagy-Magyarország-térképét megjelenítő kitűzőket is árul, másutt pedig székely zászlók láthatók. "Sajnos alig egy nappal azt követően, hogy a pragmatizmus és a hatékony román-magyar kapcsolatok mellett emelt szót, a magyar miniszterelnök Nagy Magyarország- és Székelyföld-jelképeket tartalmazó képeket jelentetett meg Facebook-oldalán" - írta a román külügyi tárca erre reagálva.
Bukarest ezt revizionista jelképek népszerűsítéseként értékelte, amit elfogadhatatlannak nevezett, és kifejtette, ezek kormányfői alkalmazása ellentétes az 1996-os magyar-román alapszerződés és a 2002-ben megkötött 21. századi stratégiai partnerség szellemével, és "semmiképp sem járulnak hozzá" annak a bizalmi légkörnek a helyreállításához, amelyet Orbán szombaton még javasolt. "Ameddig a magyar fél nem bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy kész betartani az említett dokumentumokban közösen lefektetett jogi-politikai paramétereket, a kétoldalú kapcsolatok nem válhatnak valóban kiegyensúlyozottakká és nem fognak a kölcsönös bizalomra épülni" - fogalmaztak.
Kovács László szerint idén Orbán tudatosan, vagy figyelmetlenségből nem mondott valami „illiberális” államhoz hasonló botrányosat, talán ezt akarta „korrigálni” Facebook-posztjával. Az egykori EU biztos szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a román külügy provokációnak minősítette a Nagy-Magyarország-térképet, hiszen ez a jelkép megkérdőjelezi az elfogadott európai határokat. Kovács rendkívül szerencsétlennek tartja azt is, hogy Havasi „történelmi jelképnek” minősíti a térképet, hiszen nem érdemel hivatalos védelmet egy olyan szimbólum, amely egy másik országot sért. Ezzel a megközelítéssel a volt külügyminiszter meglátása szerint akár egy olyan „történelmi jelképet” is meg lehetne védeni, amely nem csak egy országot, hanem a világot és kiemelten Európát, a második világháború borzalmaiba sodorta.
Rendre emlékezetessé teszi Tusnádot
- "Azt kell mondjam, hogy a romániai demokrácia állapota ma nem jogosítja fel Romániát arra, hogy gyors felvételében reménykedhessen az Európai Unióba." (2002)
- "Autonómiát Önök soha nem fognak kiegyezéssel elérni Romániában. Vagy kiállnak érte, erőt mutatnak fel, megszervezik magukat és kikövetelik, vagy nem lesz autonómia." (2004)
- "Politikai értelemben ma már az egész Kárpát¬medencei magyarság együtt mozog." (2004)
- "A XX. században megjelent a modern baloldal Közép¬-Európában, aminek eredményeképpen Magyarországon egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. (...) tulajdonképpen december ötödike (vagyis a kettős állampolgárságról tartott népszavazás) is kormányzati rárontás a saját nemzetünkre." (2005)
- "A magyar baloldalt egy neoliberális tőkéscsoport vásárolta fel, amelynek következtében magyart uszítottak magyarra, és békés emberekre uszították politikai megrendelésre a rendőrséget" (2007)
- "Magyarországon kétharmados forradalom történt. Egy korszaknak véget vetettünk" (2010)
- „Magyarország minden európai országot részben ösztönösen, részben tudatosan megelőzött". (2011)
- "Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést" - jelentette ki a miniszterelnök a Traian Basescu leváltásáról kiírt, éppen azon a hét végén zajlott román népszavazásról. (2012)
- "Európa válsága hosszabb és mélyebb, mint azt kezdetben gondoltuk. Ez hosszú ideig kérdőjeles mondat volt, ma már határozott állítás." (2013)
- "A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.” (2014)
