Görögország;görög válság;görög parlament;

FOTÓ: Matt Cardy/Getty Images

- Megszavazta a görög parlament az újabb reformokat

Nagy többséggel fogadta el a görög parlament az euróövezet vezetőivel megkötött hitelmegállapodás második részét. Bár a javaslat ezúttal is az ellenzék képviselőinek szavazatai révén ment át a törvényhozáson, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök számára jó hír, hogy a kormányzó többség nem csökkent tovább, sőt, kevesebben voksoltak a kormánypárt, a Sziriza tagjai közül a javaslat ellen, mint egy hete, amikor több megszorítást is életbe léptettek.

Gyötrelmes szavazási procedúra után – magyar idő szerint hajnali háromkor mondtak véleményt a honatyák az előterjesztésről - végül 230-an nyomták meg az igen gombot a 300 tagú törvényhozásban. A Sziriza 36 képviselője azonban nemmel voksolt vagy tartózkodott, s görög hírmagyarázók úgy vélik, Ciprasz ennél kevesebb lázadóra számított, hiszen ez képviselőcsoportjának majdnem az egynegyede. Mindenesetre az egy héttel ezelőttinél mindenképpen jobb eredmény, amikor 39 kormánypárti honatya nem voksolt igennel.

„Nehéz döntéseket kellett meghoznunk, nekem személy szerint is” – fogalmazott Ciprasz a parlamentben elhangzott beszédében, aki ezúttal is kiemelte, hogy kormányának nem volt más lehetősége, igent kellett mondania a hitelezők javaslataira, mert amennyiben ezt nem tette volna meg, akkor Athénnak ki kellett volna lépnie az euróövezetből. Ciprasz, csakúgy, mint egy hete, azt is elmondta, hogy ő személy szerint nem ért egyet a harmadik mentőcsomag feltételeivel. Elismeerte ugyanakkor, hogy hibákat követtek el. Beszédében ismét többször előkerült a „harc” szó. Azt is mondta, hogy hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az adósság átütemezéséről, s tovább folytatják a „harcot”.

Euklid Cakalotosz miniszterelnök elmondta, hogy a parlament döntésének fényében már akár pénteken megkezdődhetnek a tárgyalások a hitelezőkkel a reformprogram részleteiről. Az athéni kormány azt reméli, hogy a tárgyalások augusztus 20-án lezárulhatnak, így a kormány hozzájuthat a harmadik, valamivel több mint 80 milliárd eurós hitelcsomaghoz. Görögország eddig két hitelcsomag keretében 240 milliárd eurót kapott.

 A szavazás idején tüntetéseket tartottak Görögországban, több ezren tüntettek a törvényhozás épülete előtt, de nem voltak olyan erőszakos cselekmények, mint az egy héttel korábbi szavazás idején.

Ami a Sziriza sorsát illeti, miután ezúttal is sokan nem szavazták meg az előterjesztést, elkerülhetetlennek látszik a szakítás. A 36 rebellis képviselő közül 31-en szavaztak nemmel, öten pedig tartózkodtak. Bár a kabinet illetékesei rendszeresen tagadják, hogy a kormány előrehozott választásra készülne, a görög sajtó már két szeptemberi időpontot is megjelölt az esetleges idő előtti választás megtartására.

Hogy milyen nehéz lesz keresztülvinni a reformokat, azt egy friss eset is mutatja. A kormánynak fel kellett függesztenie azokat az elképzeléseit, amelyek nyomán megvonták volna az adókönnyítéseket a gazdáktól. A vidéki képviselők ugyanis tömegesen lázadtak az előterjesztés ezen pontja ellen. Szintén augusztus elejére kellett halasztani a nyugdíjreformról egyes részeiről szóló döntést. A kormány azzal érvelt, hogy ettől még megkezdődhetnek a tárgyalások a hitelezőkkel.

Az Európai Központi Bank (EKB) még szerdán újabb 900 millió euróval emelte sürgősségi likviditási támogatását. Ez ugyan még mindig nem teszi lehetővé, hogy feloldják a készpénz felvételre vonatkozó korlátozásokat, de arra mindenképpen jó, hogy tovább normalizálódjon az ország pénzügyi helyzete.

Mosolygó arccal búcsúzott az élettől a múlt hét csütörtökjén, 94 éves korában Franciaország egyik legnagyobb fia, Jean Lacouture. Eredeti hivatása szerint újságíró, majd korunknak összehasonlíthatatlanul egyik legnagyobb történésze. Páratlan az életműve. Ami csak önmagában, eredetien írt 70 kötet, és még vagy tucatnyi, másokkal párban. Stendhalról, Balzac regényhőséről, az „Elveszett illuziók” Lucien de Rubempréjáról, De Gaulle-ról. Malreaux-ról, Mitterrand-ról, még Greta Garbóról is.