A devizahitelesek megmentéséért indított kormányzati háborúban az autóhitelesek mindig mostohagyermekek voltak, holott, a jelzáloghitelesekhez képes jóval kevesebben vannak és kisebb az érintett kölcsönök összege is. Emellett - mivel ezeknek a hiteleknek a futamideje rövidebb mint az ingatlanhiteleké - a szerződések jelentős része már le is járt. Mindez nem cáfolja azonban azt a sajnálatos helyzetet, hogy súlyos teher nehezedik a devizahitelesek vállára, mert a törlesztőrészletek, a forint gyengülése miatt, akár a sokszorosára is emelkedhettek, számos autótulajdonos jogosan panaszkodik arra, hogy a bank már az autó értékének többszörösét követeli tőle.
Miután a jegybank keddi tájékoztatóján elhangzott, hogy forintosítják az autósok devizahiteleit is, mindenki a részletekre kíváncsi. Az tény, hogy az érintettek száma mintegy 162 ezer lehet, bár a jegybank 250 ezerről beszél. Az is a sajátossága ezeknek a hiteleknek, hogy az adósok mintegy fele csak a szerződés végén vállalta a tőkerész kiegyenlítését, ami egy hatalmas, esetenként akár egymillió forintos egyszeri befizetést igényel, ami feltétlenül beavatkozást igényel. Az is világossá vált - ezt maga Matolcsy György, az MNB elnöke közölte -, hogy a forintosításhoz 1,2 milliárd eurós kereten belül devizát bocsátanak a hitelező pénzintézetek részére. Az is sejthető, hogy a svájci frank alapú autóhitelek forintosításának költségét nem szeretné az MNB állni, vagyis erről a kormánynak kell majd határoznia. Az Országgyűlés őszi döntéséig pedig még számos kérdés nyitott marad. Így a részletekről, átváltási árfolyamról, illetve arról, hogy céges autókra is kiterjed-e a forintosítás vagy csak a magánszemélyekére, egyenlőre nincs döntés, várhatóan ezek a kérdések a következő hónapok egyeztetésein dőlnek el. Még azt sem lehet tudni, hogy a jelenlegi forintosítás a svájci frankos hiteleken kívül vonatkozik-e más valutákra is, vagy sem.
Az átváltási árfolyam a legkritikusabb pontja a forintosításnak. Mint ahogy Palkó István, a Portfólió vezető elemzője a Népszavának elmondta: az eredeti forintosítási törvény 256,47 forintos svájci frankkal számolt, ezzel szemben tegnap délután 294,53 forintot adtak az alpesi deviza egy egységért, vagyis a korábbi rögzítés óta mintegy 15 százalékot gyengült a forint. Ki állná a veszteséget - tette fel a kérdést a szakember. A jegybank hallani nem akar róla, de sem a bankok, sem az ügyfelek nem lelkesednek azért, hogy a többletterheket átvállalják. (Az ügyfelek, ha szándékukban állt volna már forintosítottak volna.) Ráadásul, mint Palkó István megemlítette, az autóhiteleseknél a forintosítás önkéntes lesz, mind a két fél szabadon dönthet róla. Sőt a bankok szelektálhatnak is az ügyelek között. A szakértő - korábbi kormányzati körökből származó nyilatkozatra utalva - elmondta, hogy az MNB akár nyomást is gyakorolhat a bankszektorra, amelyik pénzintézet nem vesz részt a forintosításban, vagyis devizahitel-maradvány lesz a mérlegében, annak tőkekövetelményeit megszigorítják.
Az igazi gondot azok jelentik, akik nem képesek törleszteni - mondta lapunk érdeklődésére Gergely Péter. A Bankráció.hu szakértője emlékeztetett rá, hogy tekintélyes részüknek az autóhitelen kívül egyéb, például rezsitartozása is van. Számukra - ha minden feltételnek megfelelnek, akkor majd a családi csődvédelem (korábbi nevén magáncsőd) intézménye jelenthet kiutat.
