A Forma-1 világa minden nap reménykedett a csodában. Abban, hogy egyszer mégiscsak magához tér Jules Bianchi, újra autóba szállhat, s versenyre kelhet Hamiltonnal és a többiekkel. Egy szombati közlemény azonban minden reményt szertefoszlatott: „Jules végig harcolt, úgy, ahogy ezt mindig tette, tegnap azonban feladta küzdelmét” – írták a szülei a Facebookon. A család megköszönte a nizzai orvosi stáb munkáját, amely Bianchi haláláig „szeretettel és odaadással” segített a versenyzőnek.
A Bianchi családban nem ez az első ilyen tragédia. Nagybátyja, Lucien Bianchi, aki harmadik helyen végzett az 1968-as Monacói Nagydíjon, 1969-ben egy teszt során vesztette életét Le Mans-ban. Jules nagyapja, a 77 éves Mauro Bianchi szintén autóversenyző volt.
A Forma-1 sokkal biztonságosabb lett az elmúlt évtizedekben. Utoljára 1994-ben történt haláleset a pályán: a sportág halhatatlan alakja, Ayrton Senna vesztette életét. Előző nap, április 30-án pedig Roland Ratzenberger halt meg. Összesen 26-an vesztették életüket balesetek következtében, az első világbajnoki Forma-1-es versenyek, azaz 1950 óta.
Az ifjú francia pilóta nem tért magához a tavaly októberi, szuzukai balesete óta FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Megdöbbenését fejezte ki a Marussia utódcsapata, a Manor a halálhír bejelentését követően. „Teljesen magunk alatt vagyunk. Jules nagyon nehéz harcot vesztett el. Megtiszteltetés számunkra, hogy a mi versenyzőnk volt.
Bianchi 2014. október 5-én a Marussia csapat tagjaként 126 kilométeres sebességgel száguldott egy darunak. Akkor Adrian Sutil így emlékezett a tragédia pillanataira:
„Azt hiszem, kritikus a helyzet, folyton Jules-re gondolok. A sárga zászló lendült, miután egy vízátfolyáson felúsztam az egyre erősödő esőben, és egy körrel később a sárga zászló mellett Jules érkezett és ugyanúgy megpördült, ahogyan én. Többé-kevésbé ugyanolyan kicsúszás volt, de a végkimenetele sokkal komolyabb. A daru éppen jött az autóm mentésére, és ez akkor történt” – nyilatkozta a német a Sky Sportsnak.
A baleset után Japánban azonnal megműtötték Bianchit, s úgy tűnt, a beavatkozás jól sikerült. Később azonban drámaian rosszabbodott az állapota. Azután sem javult a helyzet, hogy átszállították a nizzai kórházba. Az orvosok úgy vélték, ha fél év alatt nem történik pozitív változás, rohamosan csökken a felépülés esélye. Néhány nappal Jules halála előtt édesapja, Philippe Bianchi már nagyon lemondóan nyilatkozott. „Nem tudok kedvező fordulatról beszámolni” – mondta egy francia rádiónak.
Jules Bianchi 1989. augusztus 3-án Nizzában született. 2007-ig gokartversenyző volt, majd az autóversenyzés egyik legfontosabb osztályában, a Renault-világsorozat kiemelt ágában, a Formula Renault 2-0 EuroCupban versenyzett az SG Formula csapat színeiben. Több versenyt is megnyert, s még ugyanebben az évben a Forma-3-nál folytatta pályafutását az ART Grand Prix csapatánál. 2008-ban megnyerte a belgiumi Zolderban megrendezett futamot.
Összetettben végül a harmadik helyen zárta a szezont. 2009-ben tesztelhetett először Forma-1-es versenyautót: Ferrariba ülhetett. 2010 novemberében aztán az olasz csapat hivatalosan is tesztpilótájává nevezte a 2011-es szezonra. Közben a GP2 sorozat küzdelmeiben vett részt.
2013. március elsején a Marussia Forma-1-es csapata bejelentette, hogy Bianchival vág neki a szezonnak, s a francia versenyző a brazil Luiz Razia helyére kerül. Első versenyén, Ausztráliában, a 19. helyről startolhatott, s a 15. helyen végzett. 2013 októberében a Marussia megerősítette, hogy Bianchi a következő szezonban is a csapatnál marad.
A 2014-es sorozat kilenc versenyén, amelyen Bianchi és May Chilton képviselte a Marussia színeit, a francia nyolcszor került brit csapattársa elé, így ő lett az első számú pilóta. Októberi balesetéig két pontot szerzett. Halála után a politikai élet és egy sor sportág képviselői fejezték ki együttérzésüket a családdal, köztük Francois Hollande francia elnök.