A légikatasztrófában 298 személy vesztette életét. A nyomozás megállapította, hogy a gépet rakétával találtak el. A Boeing 777-es Amszterdamból Kuala Lumpurba tartott. A CNN egy szakértőre hivatkozva azt is közölte, hogy a lövedék egy orosz, Buk típusú föld-levegő rakéta volt. Egy olyan faluból lőtték ki, amelyet az oroszbarátlázadók tartottak ellenőrzésük alatt. A gép Donyeck térségében zuhant le.
A jelentés a Malaysia Airlines légitársaságot is súlyos bírálatokkal illeti. Más társaságokkal szemben ugyanis továbbra is azon terület felett repült gépeivel, ahol tudni lehetett, hogy harcok dúlnak. A kerülőút azonban drágább lett volna.
A gép lelövését követően az ukrán hadsereg és a szakadárok egymást vádolták annak lelövésével.
Moszkva saját verzióját védi, s ellenzi nemzetközi bíróság felállítását
Külföldi, nem orosz gyártmányú levegő-levegő rakétával találták el azt a malajziai utasszállító repülőgépet, amely egy éve zuhant le Ukrajna keleti részén - erősítette meg a moszkvai álláspontot Vlagyimir Markin, az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) szóvivője, aki vizsgálataik legfontosabb szálának nevezve ezt a változatot.
A szóvivő szerdai nyilatkozatát ismertető Russia Today (RT) orosz állami médiavállalat arra is kitért, hogy Moszkva ellenzi nemzetközi büntetőbíróság felállítását a Malaysia Airlines MH17-es járatának tragédiájának ügyében.
A szóvivő hozzátette, hogy orosz szakértők szerint a maláj gépet eltaláló rakéta nem is orosz gyártmányú volt. Ez pedig alátámasztja az ukrán légierő egyik szerelőjének, a "koronatanúként" az orosz állam védelme alatt álló Jevhenyij Agapovnak a tanúvallomását. Agapov tavaly júliusban azt állította, hogy egy ukrán Szu-25-ös harci gép - amelyet szerinte egy századosi rangban lévő, Volosin nevű pilóta vezetett - a gépre felszerelt lőszer nélkül tért vissza bevetéséről.
A baleset közvetlen okait feltáró nemzetközi vizsgálat eredményeit várhatóan október első heteiben hozzák nyilvánosságra - közölte szerdán a holland biztonsági hivatal (OVV) a Russia Today megkeresésére.
Az RT szerint Malajzia láthatóan elégedetlen a közel egy éve zajló holland nyomozással, ezért július 8-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé beterjesztett határozattervezetében nemzetközi büntetőbíróság lérehozását kérte az ukrajnai katasztrófa kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére. Egy héttel korábban Hollandia is hasonló javaslattal állt elő.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet viszont szerdán kijelentette, nincs alapja annak, hogy ilyen büntetőbíróságot hozzanak létre. "Kétségeinket osztja Kína is. A határozatot az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazza, talán serényebben is, mint a malájok" - mondta.