hulladék;Srebrenica;srebrenicai vérengzés;

FOTÓ: Matej Divizna/Getty Images

- Megdobált kormányfő, hatalmas tömeg - Megemlékezés Srebrenicában

Mintegy 90 külföldi delegáció és körülbelül 50 ezer ember részvételével megkezdődött szombat délelőtt a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezés. A Srebrenica melletti Potocari emlékhelyen Bill Clinton  volt amerikai elnök is beszédet mondott, Aleksandar Vucic szerb kormányfőt pedig kővel és műanyagüvegekkel dobálták meg, amíg az áldozatok neveit tartalmazó kőtáblák mellett vonult el.

A kelet-boszniai Srebrenica melletti Potocari emlékhelyre ellátogatott a horvát, a montenegrói, a macedón és a szlovén köztársasági elnök, Törökország, Szerbia és Albánia miniszterelnöke, valamint számos külügyminiszter és nagykövet. Az Egyesült Államok delegációját Bill Clinton egykori elnök vezeti, az ő elnöksége idején történt a mészárlás. Emellett jelen van a hágai Nemzetközi Törvényszék elnöke, Theodor Meron és Serge Brammertz hágai főügyész is. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lemondta részvételét az iráni atomprogramról folyó tárgyalások miatt, de videóüzenetben fordult a megemlékezés résztvevőihez.

Megdobálták a kormányfőt

Megdobálták Aleksandar Vucic szerb kormányfőt szombaton a Srebrenica melletti Potocari emlékhelyen, amíg az áldozatok neveit tartalmazó kőtáblák mellett vonult el; Vucic sietősen távozott a helyszínről. 

Vucic személye azért is válthat ki ellenszenvet a bosnyákokból, mert a szerb politikus húsz évvel ezelőtt - még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként - kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: "ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg".

"A srebrenicai mezőkön Európa újkori történelmének legsötétebb lapjait írták tele" - hangsúlyozta üzenetében Mogherini. Hozzátette, hogy Srebrenicában Európa a saját szégyenével néz szembe. Mint fogalmazott: az európai közösség csalódást okozott alapítóinak és azok unokáinak, amikor nem tartotta be az ígéretet, miszerint soha többé nem lesz háború Európában, soha többé nem fognak faji vagy nemzeti hovatartozás miatt gyilkolni, és hogy soha többé nem lesz népirtás. Leszögezte: soha többé nem ismétlődhet meg az, ami Srebrenicában történt húsz évvel ezelőtt. "Srebrenicában, mi európaiak, elbuktunk" - üzente az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Azt is kifejtette, hogy a megosztottság újabb összeütközéseket eredményez: mi és ők, keresztények és muszlimok, szerbek, horvátok és bosnyákok, bevándorlók és őslakosok – sorolta Mogherini a békétlenséghez vezető megosztottságokat. "Az etnikailag tiszta államok iránti vágy nem hoz békét. Lehetővé kell tennünk minden közösségnek, hogy együtt legyen, hogy ne szakítsák szét. Az együttélés az Uniónk alapja" - fogalmazott.

A megemlékezésen a korábbi információkkal szemben Oroszországnak nincs képviselője. Petar Ivancov, Moszkva szarajevói nagykövete azért mondta le részvételét, mert szerinte a szervezők túlságosan "átpolitizálták" a megemlékezést. A szervezőbizottság tagjai néhány napja azt mondták, az orosz nagykövetet nem látnák szívesen a megemlékezésen, miután szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a brit határozati javaslatot, amely népirtásként ítélte volna el a srebrenicai tömegmészárlást. Az emlékműsor keretében 17 személy szólal fel, majd eltemetik a mészárlás 136 újonnan azonosított áldozatát.

Clinton is megemlékezett a mészárlásról

Bill Clinton volt amerikai elnök élete legfontosabb tettének nevezte azt, hogy a srebrenicai mészárlás után amerikai közvetítéssel véget lehetett vetni a boszniai háborúnak. 

Mint fogalmazott: sajnálja, hogy sokat kellett várni arra az egyetértésre, amelynek végén az Egyesült Államok és a NATO nagyobb erővel lépett fel, hogy megállítsa az erőszakot Bosznia-Hercegovinában. (1995. november 21-én az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezetői keretmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút.) Clinton örömét fejezte ki, hogy azóta meg lehetett tartani a békét, hozzátette azonban: „tartozunk az áldozatoknak”. Kijelentette: nem szeretne még egyszer a srebrenicaihoz hasonló vesztőhelyet látni, de „a világban azonban még mindig a nemzeti hovatartozáson, a fajon és a hiten alapuló háború uralkodik”. 

Clinton beszédéhez kattintson ide!

A tragédia napjai
1995. július 6-8. A boszniai szerb erők elfoglalták a srebrenicai enklávét, ahová más régiókból tízezrek menekültek a szerb erők támadásai elől. Mintegy 600 kéksisakos oltalma alatt álltak
1995. július 9. A szerbek bombázni kezdték a régiót
1995. július 10. A holland parancsnok NATO-légicsapásokat kért a szerbek ellen
1995. július 11. A szerbek nem vonultak vissza. Dél körül 20 ezer muzulmán menekült Potocariba. 14 óra 30-kor két holland F16-os bombát dobott a szerbek állásaira. Délután Ratko Mladic csapataival bevonult Srebrenicába
1995. július 12. A nőket és gyermekeket elengedték a szerbek, a férfiakat nem
1995. július 13. Vérengzés Ktravicában. A békefenntartók 5000 muzulmánt adtak át a szerbeknek. Cserében a szerbek elengedték a 14 túszul ejtett békefenntartót
1995. július 16. Kegyetlen vérengzés Srebrenicában



Támogatta a görög parlament szombatra virradóra Alekszisz Ciprasz reformprogramját. A Sziriza kormányfője úgy nyilatkozott, „erős mandátumot” kapott a tárgyalások folytatásához, hogy egy gazdaságilag megvalósítható, szociálisan igazságos megállapodást sikerüljön kötni a hitelezőkkel.