Pardavi Márta pénteken budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, az utóbbi hetekben, hónapokban regisztrált érkezők jelentős hányada olyan országból - például Afganisztánból vagy Szíriából - indult útnak, ahová az ott uralkodó helyzet miatt nem lehet visszaküldeni őket, így a többség minden bizonnyal oltalmazotti vagy menekültstátust kapna, ha tisztességes, megfelelő garanciákat kínáló eljárásban van része.
Hozzátette, hogy egyetlen uniós tagállam sem tekinti biztonságos harmadik államnak Görögországot, Macedóniát vagy Szerbiát, szerinte a kormányzat ezen felfogása "menekültügyi szempontból hallatlan".
Közölte, az új hazai szabályozás miatt rövid időn belül uniós jogi fórumokhoz fordulnak.
Azzal a véleménnyel kapcsolatban, hogy az illegálisan belépők bűncselekményt követnek el, arra emlékeztetett: a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, feltéve, hogy azt nem fegyveresen követték el, ilyen eset azonban nem került nyilvánosságra.
Pardavi Márta a magyar kormányzat uniós támogatást sürgető felvetései kapcsán megjegyezte: az EU tavaly nyolcmillió eurót adott e célra; "ez körülbelül ugyanakkora pénz, mint amennyiből a magyar menekültügy működött a tavalyi évben".
Gyulai Gábor, a Helsinki bizottság menekültügyi programjának vezetője annak a véleményének adott hangot a menekültügyi törvény napokban elfogadott módosításáról szólva: a változtatás célja, hogy "a menedékkérőknek ne legyen módjuk elmondani a történetüket, ne legyen módjuk arra, hogy itt menedéket kapjanak".
Szerinte új formájában az eljárásrend "kiüresíti, lerombolja a magyar menekültügyi rendszert", a rövidre szabott határidőkkel megsértve azt az uniós elvet is, amely tiltja, hogy a jogorvoslatot lehetetlenné tevő határidőket szabjanak.
