"Tisztelt Államtitkár úr!
Újabb hét – újabb kiábrándító szám: kiderült, hogy a magyar egyetemisták mintegy 37%-a véglegesen elhagyná Magyarországot.
Gondolom Önöknek inkább örömhír, hogy gyarapszik az Orbán-menekültek száma, hisz legalább nem kell mindenféle - sajtószabadsággal, jogegyenlőséggel és demokratikus elkötelezettséggel megátkozott - ellenzékivel küzdeniük állandóan, de azért mi igencsak aggódunk emiatt.
Ezért az alábbi kérdéseket szeretném Önnek föltenni ez ügyben:
- Melyiknek örül jobban a szíve mélyén? Annak, hogy négy embert sikerült már hazakönyörögniük, vagy annak, hogy a többiek külföldön maradnak?
- Milyen intézkedésekkel akar még minket fenyegetni a kormány, aminek következtében az egyetemisták maradék 63%-a is végleg el akarja majd hagyni hazáját?
- A Habony-féle felkészítő anyagokban legalább lábjegyzetként szerepel-e az a tény, hogy Magyarország egyébként a tömeges elvándorlásba fog belerokkanni, de Önöknek ezzel nem kell foglalkozni, az a fő, hogy gyűlölködés legyen; vagy Önök tényleg nem látják, hogy mi megy itt?
- Tervezi-e Ön személy szerint, hogy egyszer elkezd foglalkozni az Orbán-menekültek problémájával, vagy az az Ön azonnali bukásához vezetne a Fideszben?
- Tényleg ennyire hülyének néznek mindenkit?"
Budapest, 2015. július 9.
Válaszát izgatottan várva, rohamosan fogyó tisztelettel:
