A jövőben egyetlen okmánnyal intézhetjük hivatalos ügyeinket a hétfőn elfogadott, az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításnak köszönhetően. Az új okmány - ami összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet (a schengeni határokon belül), a diákigazolványt, valamint kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal.
Az e-személyi alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra, sőt még ujjlenyomattal történő azonosításra is, kivéve a 12 éven aluliak és a rögzítést visszautasítók esetében. Az ujjlenyomat és a fénykép se lesz biometrikus, az azonosítás csupán vizuálisan, és nem kódok alapján történik majd. Az ujjlenyomatokról nem készül központi adatbázis
Az új okmány tartalmazza majd a tulajdonos nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nemét, anyja nevét, fényképét, ha 12. életévét betöltötte, aláírását, valamint azt, meddig érvényes a személyazonosító igazolvány. Az okmányon szerepel majd az érvényességi idő, a kiállítás kelte és helye, az, hogy mely hatóság állította ki, valamint - nem olvasható formában - az a tény, ha korlátozzák a tulajdonos külföldre utazását.
Az új okmányt felmenő rendszerben vezetik be jövő év elejétől, ez azt jelenti, hogy a lejárt igazolvány esetén, az igénylés után már mindenki az újat kapja kézhez. Akik a jelenlegi igazolványuk cseréjét annak lejárta előtt legfeljebb 60 nappal kérik vagy nem rendelkeznek érvényes személyazonosító igazolvánnyal, azoknak 1500 forint illetéket kell fizetniük az új iratért.
Az eljárás illetékmentes a 12 évet be nem töltötteknél; azon 18 évnél fiatalabbaknál, akik nem rendelkeznek más személyazonosító okmánnyal; a 65 év felettiként határidő nélküli igazolványt kérőknek; a külföldre utazás tilalma hatálya alatt állóknak; továbbá azoknak, akik igazolványát a tároló elem hibája miatt kell cserélni. Egyéb esetekben az igazolvány illetéke 5000 forint.
Ormós Zoltán jogász és biztonsági szakértő az origo.hu kérdésére elmondta: a '90-es évek adatbázis-kezelési gyakorlata, miszerint ne egy, hanem több azonosító szolgáljon egy-egy személyes adatcsomag kulcsául, nem sérül az e-kártya bevezetésével, az ugyanis valószínűleg minden helyi leolvasáskor az épp szükséges, aktuális információkat adja majd meg, így védve a felhasználót. Hozzátette: ,,Nem tudom elképzelni, hogy az orvos rálátna a NAV adatbázisára. A lehetőség persze adott, így arra is van esély, hogy ezt rosszra használják".
Azon aggodalmakra, hogy a belügyminisztérium, a hatóságok vagy a titkosszolgálat ennek ellenére is össze tudná rendezni az egyetlen személyhez tartozó adatokat (profilírozás), Péterfalvi Attila elmondta: a jogszabályi környezet nem változik, így az sem, hogy ki milyen adatot kezelhet.
"A különböző adatbázisok között pedig továbbra sincs átjárás"- hangsúlyozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Vagyis ha valaki jogtalanul megszerzi adatainkat, azt továbbra is szankcionálják.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már korábban kifejezte aggodalmát, a szervezet szerint a kártya bevezetésével indokolatlan mértékű hatalom kerülhet az állam kezébe. "A TASZ elvileg is ellenez minden olyan intézkedést, amely a hatékonyság vagy a hivatali kényelem indokával az állam információs hatalmának kiterjesztését valósítja meg.
A tervezett intézkedések álláspontunk szerint szembemennek az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvével, a célhoz kötöttséggel, relativizálják a személyes adatok továbbításának és a különböző célú adatkezelések összekapcsolásának főszabályszerű tilalmát, és áttörik az univerzális azonosító tilalmát, mindezzel pedig megkérdőjelezik az osztott információs rendszerek doktrínáját. Ez utóbbi pedig a polgárok információs autonómiájának fontos garanciája, amit jelenleg éppen erősíteni, mint megszüntetni lenne szükséges" - írták.
Az e-kártya alkalmazásának bevezetése akár több százmilliárd forintba is kerülhet. Egyelőre annyit tudni, idén 3,4 milliárd forintot költ a kormány az e-kártyára. Leolvasó terminálokat kell majd telepíteni az önkormányzatokhoz, az okmányirodákba, a jegyzői, az anyakönyvi hivatalokba, az adó-, és vámhatóság minden egységéhez, a társadalombiztosítási kártya valamennyi felhasználási helyéhez.
Emellett a közoktatási, és a felsőoktatási intézmények érintett ügyintézői, a tömegközlekedési vállalatok, a közszolgáltató cégek, a Külügyminisztérium valamennyi területi szerve – konzuli képviseletek, nagykövetségek - számára is szükséges a központi leolvasás. A földhivatalok, a vidékfejlesztési hivatalok, a megyei kormányhivatalok, a szakmai kamarák, szervezetek, államilag is preferált közösségi testületek – például a Falusi Turizmus Országos Szövetsége, és a többi.
A bankok, pénz-, és hitelintézetek, sőt, adott esetben – adóügyben is érintett tranzakciók esetén – a kis-, és nagykereskedelmi cégek pénztárai is. Valószínű, hogy a teljes felhasználási spektrum ennél is jóval nagyobb területet ölelhet fel.
Mindehhez nem elegendők az úgynevezett POS terminálok százezrei, hiszen a központi szerverek létesítése, üzemeltetése, azok biztonságának szavatolása is elengedhetetlen. Kérdés, hogy a teljes – fent vázolt – hálózatot az új igazolványok alkalmazására időben, nemzetközi biztonsági sztenderdek szerint sikerül-e kiépíteni.
Vélhetően ez hasonlóan fog működni, mint ahogy most a személyi igazolvány számát hozzárendelik a bérlethez, az e-kártya viszont egymagában nem lesz alkalmas tömegközlekedésre. Azért sem, mert a BKK saját e-jegyben és e-bérletben gondolkodik. Az elektronikus bérletet a tervek szerint 2017-re, lépcsőzetesen, több ütemben vezetik majd be, sorra tűnnek majd el a papíralapú szelvények. A chippel ellátott műanyag kártyát a budapestiek ingyen fogják kapni.
