Egy jó hírt kell közölnöm az egészségügyi dolgozókkal: Rogán A. és Harrach P. országgyűlési határozatot nyújtott be, hogy a budapesti olimpia nyereségéből kell az egészségügyet fejleszteni. És – képzeljék – még egy részvénytársaságot is létrehoznának az ügy koordinálására és lobbizásra. Értitek ugye, egészségügyi dolgozók? Nem kell tüntetni, tessék továbbmenni, nincs itt semmiféle látnivaló. A kormány 2024-ben, az olimpia megrendezése után megoldja problémáitokat.
Azt nem olvastam, hogy mi lesz akkor veletek, ha nem mi nyerünk olimpiarendezést. Aztán itt van egy másik cikk, amelyben a MOB egykori nemzetközi titkára, az athéni olimpia szervezési bizottságának tagja, azt nyilatkozta a gazdasági kudarc kapcsán: „önkritikusan be kell vallanom, hogy számos hibát követtünk el, különösen, ami a helyszínek kiválasztását és a létesítményeket illeti.” Persze emberünk felsorol egy csomó sportrendezvényt, amit a kandidáló ország megnyert, csak éppen azok gazdasági eredményeit nem taglalja. Végül is kell-e nekünk olimpia?
„A kormány eltökélt a sport támogatása iránt. Stadionokat, sportcsarnokokat épít, rengeteg pénzt fektet a sportba. Ha már megcsinálták a stadionokat és a sportcsarnokokat, tekintsünk az olimpiára, mint ezek utóhasznosítására.” Itt a logikai bukfenc: mi indokolta a stadionépítéseket? A magyar futball színvonala és nézettsége aligha. Miért nem a sokat emlegetett egészségügyre és oktatásra költött a kormány a stadionépítések helyett?