A Balkánon keresztül húzódó migrációs útvonallal foglalkozó jelentést bemutató budapesti sajtótájékoztatón Gárdos Tódor, az Amnesty International balkáni régióval foglalkozó kampányfelelőse arról beszélt: a Görögországtól Macedónián és Szerbián keresztül a magyar határig vezető útvonalon érkezők között elenyésző azoknak a száma, akiket nem ért útközben valamiféle bántalmazás vagy jogsértés.
A szervezet egyéni elbíráláson alapuló, tisztességes és hatékony menekültügyi eljárást, a menekültkérelem benyújtásának és a kiutasítás elleni fellebbezésnek a lehetőségét, a bántalmazás elleni védelmet kér, és azt, hogy csak akkor vegyék őrizetbe a jogellenesen Magyarországra érkezőket, ha feltétlenül szükséges.
Hozzátette: ezek az emberek kényszerből vállalkoznak az útra, és tisztában vannak a rájuk váró megpróbáltatásokkal, ugyanakkor a déli államokkal szemben az is vonzóvá teszi számukra Magyarországot, hogy itt gyorsabban döntenek ügyükben és nagyobb valószínűséggel kapnak védelmet, mint Szerbiában vagy Macedóniában.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról beszélt: a hétfőn elfogadott törvénymódosítások következtében az augusztus elejétől, közepétől érkezők nem kapnak majd érdemi választ menekültügyi kérelmükre, hanem egyszerűen elfogadhatatlannak minősítik a beadványt, a kérelmezőt pedig visszaküldik Szerbiába.
Márpedig - jegyezte meg - a nyilvánosságra kerülő "szomorú történetek" azt mutatják, se Szerbia, se Macedónia, se Görögország nem tekinthető biztonságos harmadik államnak, mivel menekültügyi ellátórendszerük elégtelen, nem biztosít emberhez méltó elbánást.
Azt mondta: "a rövid, csak bürokratikusként jellemezhető" eljárás végén aránytalanul rövid, háromnapos a jogorvoslati határidő, ez pedig szinte kizárja, hogy érdemi beadvány születhessen, az pedig, hogy erről a bíróságnak nyolc napon belül kell döntenie, azt valószínűsíti, hogy a döntés a menedékkérő meghallgatása nélkül születik majd meg.