Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a görög kormány pozíciója a népszavazás után kétségtelenül megerősödött. A kabinet nyilvánvalóan tovább keményít álláspontján, és a tárgyalások azonnali folytatását szeretné. Ez azonban a hitelezők részéről nehézségekbe ütközhet, akik első megszólalásaik alapján megosztottnak tűnnek. Kifejtette: a görögöknek igen sürgősen meg kellene egyezniük a hitelezőkkel, mivel az Európai Központi Bank (EKB) likviditási gyorssegélyének (ELA) emelése nélkül a görög bankok likviditása már hétfőn elfogyhat, ami a bankrendszer összeomlásával fenyegethet, igen súlyos pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságot okozva.
Ebben az esetben a görög jegybanknak pénzt kellene nyomtatni, ami gyakorlatilag az euróövezetből való kilépést jelenti. Ebben a helyzetben az új görög pénz pillanatok alatt elértéktelenedhet, a görög gazdaság pedig az elmúlt öt év alatti 25 százalékos visszaeséséhez képest további hasonló mértékű zsugorodást is elszenvedhet - elemezte Suppan Gergely. Kifejtette: egyes források szerint az EKB ugyan nem szünteti meg a likviditási gyorssegélyt, azonban nem is emeli azt. Sürgető a megállapodás amiatt is, hogy a július során lejáró adósságot törleszteni tudja a görög állam, amelyek közül az EKB felé július 20-án lejáró 3,5 milliárd euró a legjelentősebb, e nélkül az EKB végképp felfüggesztheti az ELA-t.
Rámutatott: a megállapodás ugyanakkor a hitelezők, különösen az euróövezeti tagállamok érdeke is, mivel a görög államcsőd esetén az egyes euróövezeti tagállamok átlagosan a GDP-jük 3 százalékát bukhatják el. Minden azon múlik, hogy az egyes felek mennyire tudják rugalmasan kezelni a helyzetet, mindenesetre igen erősen növekedett Görögország kilépésének valószínűsége az euróövezetből, ami végső soron igen durva pénzügyi, gazdasági és társadalmi krízishez vezethet. Az euróövezet kezelni tudja a problémákat, mivel a görög gazdaság súlya 2 százalék alatti az övezetben, igen alacsony külkereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokkal. Az EKB pedig feltehetően minden eszközt be fog vetni, hogy elszigetelje a görög fertőzés esetleges veszélyeit - elemezte Suppan Gergely.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a figyelem a hét első napján az Európai Központi Bank (EKB) likviditási támogatással kapcsolatos döntésére irányulhat, minden egyéb fontos döntés várhatóan leghamarabb kedden születhet, amikor a jelenleg ismert tervek szerint rendkívüli EU-csúcsot tartanak. A szakértő szerint az EKB várhatóan tovább biztosítja az eddigi likviditást. Kifejtette, hogy a jelek szerint minden tárgyaló fél az egyeztetések folytatására törekszik. Erre utalhat az is, hogy a nem-szavazatok győzelme ellenére hétfő reggel Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter bejelentette lemondását.
Jobbágy Sándor szerint bár a piacokon hétfőn ismét nőhet a volatilitás, pánikszerű reakciók nem valószínűek. A görög helyzet megítélése már a vasárnapi népszavazás előtt is többszörösen zavarosnak látszott, mert a szavazásra bocsátott kérdés valójában egy, már nem élő EU-s ajánlatról szól, miközben több görög és uniós döntéshozó is az euróövezeti tagságról szóló szavazásként állította be a kérdést. Más politikusok viszont úgy nyilatkoznak, hogy Görögország a szavazás végeredményétől függetlenül az eurózóna része maradhatna - fejtette ki a szakértő. Úgy vélte, hogy ezt a bizonytalanságot tovább fokozza a népszavazás eredménye, így a hétfői piaci helyzet az EU-s nyilatkozatok függvényében percről-percre változhat.
A CIB elemzője a népszavazás eredményét is figyelembe véve is lát esélyt a megegyezésre, akár július 20-ig nyitva maradhat ez a lehetőség. Görögország számára ez a következő kritikus dátum, mivel ekkor jár le 3,5 milliárd eurónyi állampapír, amit az EKB vett meg. Ha ezt nem tudja visszafizetni az ország, akkor nehezen elképzelhető, hogy az EKB fenntartja a "likviditáspumpát". Ez már „igazi” csődeseménynek számítana, hiszen ekkor lejáró államadósságot nem fizetne vissza az ország - vélekedett Jobbágy Sándor.
Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint "semmivel sem tudunk többet, mint a szavazás előtt, de az biztos, hogy a tárgyalások nem szakadnak meg Görögország és a trojka között". Kiemelte: a Sziriza igen nehéz helyzetben van, hiszen a bankrendszert továbbra is az EKB tartja lélegeztető gépen, de csak annyira, hogy azok ne omoljanak össze. A szavazást követően igen hamar elmérgesedhet a helyzet, mivel az élet napról napra egyre nehezebb lesz Görögországban. A tárgyalások nem állnak le, sőt, új lendületet kaphatnak azáltal, hogy a szavai szerint "agresszív, sértegetéstől sem mentes tárgyalási stratégiájáról elhíresült" Varufakisz, görög pénzügyminiszter lemondott - magyarázta.
Duronelly Péter kiemelte: Varufakisz távozása lehetőséget nyújt egy későbbi megegyezésre. Sok minden múlik azon, hogy az egyre mélyebbre süllyedő görög gazdaság eseményei mennyire motiválják a görög vezetést a megegyezésre. Az IMF ugyan egy adósságátrendezésre is nyitottabb, mint korábban, de kulcsfontosságú, hogy az eurózóna országainak választópolgárai nem támogatják a görögöknek nyújtandó további engedményeket. Így a görög-uniós vitában Alexisz Ciprasz valójában nem Angela Merkellel vagy Wolfgang Schäublével áll szemben, hanem az eurózóna választópolgáraival - mutatott rá Duronelly Péter.
