Hozzátették, hogy a hétvégéken kevésbé jellemző a légkondicionáló berendezések fokozott igénybevétele.
A társaság kifejtette, hogy általában a nyár legmagasabb rendszerterhelési értéke június második felében, vagy július elején tapasztalható. Később ugyan a hőmérséklet még emelkedhet, de a szabadságolások miatt a jelentősebb fogyasztással rendelkező felhasználók - például az irodaházak és az üzemek - már csökkentett üzemmódban működnek, így a fogyasztás kevésbé terheli meg a villamosenergia-rendszert.
A Mavir szerint az áramfogyasztási csúcsok nagysága jelentős mértékben időjárásfüggő, eseti kiugrás gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet. A társaság szakemberei által évtizedek óta gyűjtött adatokból megállapítható, hogy az elmúlt években a nyári és a téli csúcsterhelés egyre inkább megközelíti egymást, eddig azonban a nyári csúcsérték még soha nem haladta meg a télit.
A Mavir tapasztalata szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 Celsius-fokot, minden további egy fok emelkedés plusz 90-100 megawattal terheli az ország villamosenergia-rendszerét. Az egy nap alatt elfogyasztott villamos energia mennyisége 1500-2000 megawattórával nő fokonként. A pontos mérték függ a kánikula tartósságától is, vagyis attól, hogy mennyire forrósodnak át az épületek falai.
A tavaly nyári csúcsterhelés 6050 megawatt volt július 21-én, 26,6 Celsius fokos napi átlaghőmérséklet mellett. Az eddig mért legmagasabb nyári csúcsterhelés a 2007-ben regisztrált 6320 megawatt volt. Egy nyári munkanapon átlagosan mintegy 110-115 gigawattóra az ország villamosenergia-fogyasztása.
Az országos tiszti főorvos szombattól szerda éjfélig a legmagasabb, harmadfokú hőségriadót rendelte el, mert ebben az időszakban eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.