A szövetséges hadseregek Lemberg közvetlen közelébe jutottak és most már Galícia fővárosáért harcolnak. Mackensen seregei elfoglalták Ravaruskát, Lembergtől 55 kilométerre, északnyugatra, azon a lembergi vasútvonalon, amelyet az oroszok, hír szerint, kiépítettek és a lublini vasúthálózatba kapcsoltak. Ennek a vonalnak az elfoglalása tehát nagy stratégiai jelentőségű eredmény, mert megakadályozza, hogy az oroszok ebből az irányból esetleg erősítéseket hozhassanak.
A megvert oroszokat Zolkiev felé üldözi Mackensen serege és itten mintegy huszonkét kilométernyi közelségbe jutott Lemberghez. Lembergtől nyugatra Grodek elfoglalásával már szintén ilyen közel vannak, délről pedig a Scerek-patakig értek el, valószínűen Komarnotól keleti irányban és így délről is huszonkét kilométernyire jutottak Lemberghez.
Ezeknek a vonalaknak az elfoglalása szükségszerűen megingatja a Mikolajovnál és Zydacovnál levő orosz állásokat is, ami Lembergnek három oldalról való körülzárolását jelenti. Az északi és északnyugati irányban elért sikerek pedig biztosítják az eddig elért eredmények fokozását. Az oroszok ezeken a vonalakon már csak a védekezésre szorítkoznak, délkeleten azonban állandóan a leghevesebb támadásokat intézik a Pflanzer-hadsereg ellen, amely a legnagyobb hősiességgel állja meg a helyet es az ellenségnek súlyos veszteségeket okozva, veri vissza a támadásokat.
A Janov és a Magierovtól északra fekvő vidéken heves csaták voltak, amelyek rendkívül súlyos vereséggel végződtek az oroszokra, ami abból is kitűnik, hogy két nap alatt közel tízezer foglyot veszítettek és 8 ágyút és 26 gépfegyvert hagytak zsákmányul a szövetségesek kezén.
Az orosz koronatanács a múlt héten állítólag Lemberg védelméről tanácskozott a cár elnöklése mellett. De aligha találnak módot a vesztett ügy megnyerésére. Oroszországban egyébként, úgy látszik, most már nemcsak Lemberg és Galícia elvesztésével számolnak, hanem Besszarábiát is féltik. Erre vallanak legalább azok a jelentések, amelyek szerint rendkívüli intézkedéseket tesznek és a hatóságok, valamint a lakosság elhagyja a veszedelmesnek mutatkozó területeket. Az orosz hivatalos jelentések különben most szokatlanul őszinték és beismerik legalább vereségeik egy részét.
Népszava 1915. június 22.
